Az afrikai orsz�gok b�ny�szata a fejlett vil�g megn�vekedett sz�ks�gletei miatt felgyorsult. Az �sv�nyikincsek felkutat�sa, kitermel�se j�r�szt k�lf�ldi v�llalatok ir�ny�t�s�val t�rt�nik. A b�ny�k legnagyobb r�sze kivitelre termel. A feldolgoz�ipar viszont a kontinensek k�z�l itt a legfejletlenebb, �s a lakosss�gnak csak kis r�sz�t foglalkoztatja. Afrika ter�lete �sv�nykincsekben gazdag. A lel�helyek felt�r�sa �s kiakn�z�sa m�r a gyarmati id�szakban megkezd�d�tt. Egyes b�nyakincsek el�fordul�sa vil�gviszonyban is sz�mottev� (pl.: k�olaj, f�ldg�z, gy�m�nt, r�z�rc, bauxit, ur�n�rc, arany, platina, �s foszf�t) Afrik�ban van a F�ld v�zenergia-k�szlet�nek 25%-a, de a v�zer�m�vek meg�p�t�se, m�k�dtet�se m�g a j�v� feladata k�z� tartozik. Ezek nagyon k�lts�ges beruh�z�sok, amelyek lassan t�r�lnek meg. A kontinens orsz�gai f�ggetlenn� v�l�suk ut�n sem tudtak megfelel�en iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hi�nyzik az �sv�nyikincseket feldolgoz� neh�zipar, a korszer� ipari �gazatok kialakul�s�hoz pedig k�lf�ldi t�k�re �s piacokra (felv�s�rl� partnerekre) lenne sz�ks�g. A lakoss�g alapvet� k�zsz�ks�gletei cikkekkel val� ell�t�s�ban a hagyom�nyos k�zm�iparnak van fontos szerepe. (K�zsz�ks�gleti cikk pl. a ruha, a cip�.) Afrika orsz�gainak t�bbs�ge fejl�d� orsz�g csoportj�ba tartozik. A legfejlettebb gazdas�g� orsz�g D�l-afrikai K�zt�rsas�g..