Afrika t�bb mint 1,000,010,000 f�s lakoss�g�nak 45%-a 15 �ven aluli, a n�pszaporulat folyamatosan n�vekszik. Igen magas a gyermekhaland�s�g, ezer megsz�letett gyerekb�l 162 nem �ri meg az �t�dik �let�v�t (Magyarorsz�gon 11 f�). Afrika n�pess�g�nek kb. 30%-a lakik v�rosban, �s ez az ar�ny �vente 3-4%-kal n�. A szeg�nyebb r�szeken az emberek kevesebb mint napi 1 doll�rb�l �lnek. A legn�pesebb v�ros Egyiptom f�v�rosa, Kair�.(Lak�i arabok, berberek, eur�paiak, szud�niak, busmanok, pigmeusok.) Afrika �slak�i a fekete b�r�ek. Jellemz� k�ls� tulajdons�gaik: el�reugr� �llcsont, sz�les, lapos orr, duzzadt ajak, sz�les v�ll,s�t�t b�r, s�t�t, g�nd�r haj. Eggyik f� csoportjuk, a szud�niak, az eggyenl�t�t�l �szekra, m�g a m�sik, a bantuk, e s�vt�l d�lre �lnek. �szak-Afrik�ban �l� arabok a feh�r b�r� embercsoport tagjai. Kisebb n�pcsoportokat k�peznek az apr� termet�, �serdei �lethez alkalmazkodott vad�sz�-gy�jt�get� pigmeusok �s Kalah�ri-vid�k�n �l� busmanok. A kontinens mediterr�n �ghajlat� t�jaira eur�pai bev�ndorl�k telepedtek le. �k kapcsolt�k be a kontinenst a vil�ggazdas�gba. A legt�bb afrikai orsz�gban ma is az egykori gyarmatos�t�k nyelve a hivatalos nyelv. Afrik�ban a ter�let�hez k�pest kev�s ember �l. A lakoss�g csaknem fele 15 �ven aluli. Az �tlagos n�ps�r�s�g alacsony, de vid�kenk�nt nagy elt�r�st mutat. A legs�r�bben lakott t�ja a N�lus v�lgye Egyiptomban (400 f�/km²). A tengerparti nagyv�rosokban szint�n sok ember �l. Ugyanakkor a sivatagok, es�erd�k, magashegys�gek szinte lakatlanok.

A mediterr�n partvid�ket elhagyva, a puszt�kban sz�tszortan �ll�, lapos s�trakat lehet megfigyelni. Ezekben �lnek a beduinok. A ,,bed,, sz� nom�d p�szort jelent. Kb. 3000 �vvel ezel�tt m�g tev�ket teny�sztettek Ar�bi�ban. Itt Afrik�ban egy-egy o�zis k�zel�ben vert�k fel s�traikat. A sivatagi kereskedelem fellend�l�seut�n karav�nutakat kezdtek ,,ellen�rizni,,. Porty�z� csapataik rajta�t�ttek a karav�nokon. (ezt a hadm�veletet nevezt�k ,,ghaz,,v�nak, �s ebb�l sz�rmazik a razzia fogalma.) Ma p�sztorkod�ssal foglalkoznak, tev�t kecsk�t juhokat teny�sztenek. Amikor a sztyepp kiz�ld�l, d�lebbre h�z�dnak a sivatagba.A ny�ri sz�razs�g idej�n visszat�rnek a kult�rter�ltek k�zel�be.Orsz�ghat�rokat nem ismernek, szabadon v�ndorolnak csal�djaikkal, �llataikkal. A Szahara belsej�ben �lnek a tuagerek. Sok�ig a sivatag kal�zaik�nt tartott�k sz�mon �ket. Ma tev�ikkel s�t �s �lelmet sz�ll�tanak a d�lebbi t�jak nom�d n�ger t�rzseinek. k�k embereknek nevezik �ket. A f�rfiak k�k sz�n�, t�gaszer� v�szon�lt�z�ket viselnek.Fej�ket fekete v�szonkend�vel tekerik k�r�l, csak a szem vonala marad szabad. A f�rfi�s�g jele is a kend�, a fi�k 15-20 �ves korukt�l viselhetik. Tanz�ni�ban �s Keny�ban �lnek a masz�jok. Valamikor �k voltak a kontinens legharciasabb n�pe, retteg�sben tartott�k a szomsz�dos t�rzseket. Ma �kk a legjobb vadnyomoz�k. A f�rfiak magasak, v�llasak. Hajukat apr� fonatokba fonj�k,gy�ngy�kkel d�sz�tik. �lt�zet�k egyszer� sz�nes lepel, a v�llukon �sszefogva. Sarujuk �llatb�rb�l k�sz�l. Fegyverzet�k a hossz�, lapos l�ndzsa, �v�k�n b�rtookban nyilakat, t�rt viselnek. A masz�j n�k kopaszok. F�lcimp�juk megny�lt, mert k�l�ket k�l�mb�z� nagys�g� �s s�ly� karik�kkal aggatj�k tele. Nyakukon gy�ngyf�z�r gall�rt viselnek. Karjukat dr�tspir�l d�sz�ti. A kontinens telep�l�sform�i a gazd�lkod�si t�pushoz, az �ghajlati adots�goghoz igazodtak. A f�lsivatagok, sz�raz puszt�k nom�d n�pei mozg�kony hajl�kokat, v�ltoztathat� sz�ll�sokat k�sz�tenek. Ezek a s�trak v�denek napk�zben az er�s naps�t�st�l, a p�rfelh�kt�l, gyorsan fel�ll�that�k, sz�tszedhet�k �s sz�ll�that�k. Afrika lakoss�g�nak jelent�s r�sze falvakban �l. A falvak gyakran s�v�nnyel k�r�lker�tett csoportos telep�l�sek, melynek �p�t�anyaga a tem�szeti k�rnyezetb�l sz�rmazik, �s a gazd�lkod�si m�dot t�kr�zi: pl.: a berberek barlanglak�sai, a szavannavid�keken �l�k p�lmakunyh�i vagy fav�zas, agyaggal tapasztott �lland� �p�letei, az arabok lapos tet�s, feh�r k�h�zai. A v�rosok a tengerpartokon, b�nyavid�keken, a magasf�ldeken j�ttek l�tre. N�veked�s�ket az ut�bbi �vtizedekben felgyors�totta a falvak t�ln�pesed�se �s az elv�ndorl�s. Az �ri�siv� duzzadt nagyv�rosokban a bev�ndorolt n�pess�g t�rzsek szerint elk�l�n�lve, sok esetben az alapvet� szolg�ltat�sokat is n�lk�l�z� nyomornegyedekben �l. A kontinens orsz�gai szeg�nys�g�k ellen�re az ut�bbi �vtizedekben sokat fejl�dtek. N�tt az �tlagos �letkor, cs�kkent a csecsem�haland�s�g. Ugyanakkor a t�rzsi �s csal�di k�tel�kek sz�tszakadtak. A vid�kek elszeg�nyedtek. A gondokat fokozza az AIDS rohamos terjed�se is. Egyes ter�leteken ez a lakossa�g 20%-�t �rinti, belesz�m�tva a gyerekeket is. Fekete-Afrika orsz�gai gazdags�gi neh�zs�gekkel is k�zdenek, elad�sodtak. K�lf�ld�n �rt�kes�tett term�keik bev�tel�b�l jelent�s r�szt kell ad�ss�gaik t�rleszt�seik ford�tani.