Afrika ter�let�n kezd�d�tt meg 6-7 milli� �vvel ezel�tt az emberr� v�l�s, vagyis az emberf�l�k (Hominina) kiemelked�se az �llatvil�gb�l. (L�sd m�g: Australopithecus, V�zimajom-elm�let.) Louis Leakey, angol sz�rmaz�s� kenyai antropol�gus 1964-ben a Vikt�ria-t� k�zel�ben l�v� Olduvai-szurdokb�l hozta felsz�nre az emberi nem (Homo) legkor�bbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. K�s�bb az el�ember �s az �sember t�bb m�s faj�nak csontjai is Afrika ter�let�r�l ker�ltek el� (Homo rudolfensis, Homo ergaster �s Homo rhodesiensis). Eti�pi�ban tal�lt�k meg a mai ember (Homo sapiens) legkor�bbi maradv�nyait, a Szahar�ban, D�l-Afrik�ban �s Afrika egy�b ter�letein pedig sok k�s�bbi k�korszaki eml�ket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a t�rt�n�szek azt mondj�k, hogy „itt ringott az emberis�g b�lcs�je”, mert itt tal�lt�k meg a legr�gibb emberi leleteket, teh�t Afrik�b�l indulhatott �tj�ra az emberis�g.Az i. e. 9–7. �vezred k�z�tt alakultak ki az els� neolitikus kult�r�k, amelyek nyomai a Szahara k�zep�n l�v� Hoggar-hegys�gben �s a Taszilin-�dzseren tal�lhat� sziklafestm�nyeken l�that�ak.Henri Lhote francia r�g�sz – a Taszili-fenns�kon v�gzett kutat�sai sor�n – a szikla- �s barlangfestm�nyeket vizsg�lva a k�vetkez� korszakokat hat�rozta meg:

    * vad�szkorszak: i. e. 9–7. �vezred

    * p�sztorkorszak: i. e. 6–2. �vezred

    * harcosok korszaka: i. e. 2. �vezredt�l

    * tevekorszak (ekkor ker�lt �zsi�b�l Afrik�ba a teve): i. e. 1. �vezredt�l