I. e. 4–3.�vezred k�z�tt megalakult az egyiptomi �birodalom. Az �kori Egyiptom vagy „�egyiptom” hossz� ideig fenn�llt �kori, nagy folyam menti civiliz�ci� volt �szakkelet-Afrik�ban, t�lnyom�r�szt a mai Egyiptom ter�let�n. A N�lus v�lgy�ben fek�dt a foly� k�z�ps� �s als� szakasza ment�n �szakon a N�lus-delt�ja �s a N�lus negyedik katarakt�ja k�z�tt. Az �kori Egyiptom t�bb mint h�rom �s f�l �vezreden kereszt�l fejl�d�tt. T�rt�nete i. e. 3150 k�r�l kezd�d�tt a N�lus menti telep�l�sek egyes�t�s�vel �s i. e. 31-ben �rt v�get. Az egyiptomi civiliz�ci� a maga kor�ban nagyon �letteli, v�ltozatos, sok meglep�en modern kultur�lis jellegzetess�get mutat�, �s a szoborszer� merevs�gn�l sokkal rugalmasabb volt. A g�r�g�k �s egy�b fiatalabb kult�r�k, melyeket ma a modern eur�pai civiliz�ci� kezdeteinek tartunk, a mezopot�miai kult�r�k mellett az egyiptomit tekintett�k mintak�p�knek. I. e. 814-ben a f�n�ciaiak megalap�tott�k Karth�g�t, majd az i. e. 7. sz�zad k�r�l keletr�l nyugat fel� haladva k�r�lhaj�zt�k Afrik�t. Karth�g� �si v�ros �szak-Afrik�ban, a Tuniszi-t� keleti partj�n, k�zel Tun�zia f�v�ros�hoz, Tuniszhoz. Ma n�pszer� turisztikai c�lpont. Az �korban a v�ros lak�i a pun nyelvet besz�lt�k, melyet f�n�ciai eredet�nek tartanak. A hagyom�ny szerint a v�rost Dido (vagy Elissa) alap�totta (Dido elmenek�lt T�roszb�l, miut�n �ccse meggyilkolta a f�rj�t, hogy mag�hoz ragadja a hatalmat), b�r a g�r�g �s r�mai irodalomban t�bb m�tosz is ismert ebben a t�rgyban. I. e. 331-ben megalap�tj�k Alexandri�t. Alexandria egyiptomi kik�t�v�ros a F�ldk�zi-tenger partjain�l. A N�lus deltatorkolat�ban fekszik, Kair�t�l 208 km-re �szakra. Lakosainak sz�ma 3 723 000. Nagy S�ndor alap�totta i. e. 331-ben, �s �nmag�r�l nevezte el. A h�d�t� hasonl� m�don elkeresztelt �j v�rosai k�z�l az egyiptomi v�lt a legh�resebb� �s legnagyobb�. �vsz�zadokon �t az �kor egyik legpomp�sabb, legnagyobb v�rosa volt (m�ret tekintet�ben csak R�ma el�zte meg). H�res volt, mint a tudom�nyok sz�khelye. Alexandri�ban volt tal�lhat� az Alexandriai vil�g�t�torony, ami az �kori vil�g h�t csod�j�ban is benne volt. A Pharosz sziget keleti fok�n emelkedett a h�res vil�g�t�torony, amelyet a Kr. e. 3. sz�zadban I. Ptolemaiosz Sz�t�r uralkod�sa alatt Sz�sztratosz �p�tett; nyolcemeletes �s 160 m�ter magas volt, f�nye 300 sztadionnyira (50–60 km) l�tszott a tengeren. �m az id�k folyam�n lerombolt�k. A 4–6. sz�zad k�z�tt megkezdik Zimbabwe �p�t�s�t.