A Mali Birodalom. A Mali Birodaloma a monda szerint a 13. sz�zad elej�n j�tt l�tre. Egy Szunjata nev� kult�rh�rosz alap�totta, aki gyerekkor�ban nyomor�k volt, �s anyj�t ez�rt cs�folta a kir�ly t�bbi feles�ge. Egy ideig sz�m�zet�sben �lt, majd visszat�rt Gh�n�b�l �s a kir�lyt letasz�tva a tr�nr�l � lett az uralkod�. A birodalom a vir�gkor�t a 14. sz�zadban �lte. A 14. sz�zad v�g�n akkori vil�g leggazdagabb uralkod�ja a Mali Birodalom feje volt. Niger �s Fels�-Szeneg�l k�z�tt, k�r�lbel�l a mai Mali d�lnyugati r�sz�n helyezkedett el. A mande nyelv� vezet�k saj�t szavannai �shaz�j�n k�v�l a birodalom mag�ba foglalta a Sz�helt, �szakon beleny�lt a sivatagba, d�len pedig az es�erd�be. Gh�na. A k�z�pkorban j�tt l�tre Gh�na �llama, ahonnan az akan n�pek �sei erednek, az azonban nem is �rintette a mai Gh�na ter�let�t. 1600 k�r�l a mai K�z�p-Gh�na ter�let�n l�trej�tt az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. sz�zadig fennmaradt. Aranyparton 1482-ben a portug�lok fel�p�tett�k Elmina er�dj�t. Ez lett az arany, az elef�ntcsont �s a rabszolga-kereskedelem k�zpontja. A 17. sz�zadban a portug�lokat kiszor�tva a hollandok, angolok, sv�dek, d�nok is megh�d�tottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Eur�p�n k�v�l sehol m�shol a vil�gon nem l�tni ilyen s�r�n eur�pai �p�t�s� katonai l�tes�tm�nyeket. A leghosszabb ideig az angolok maradtak itt. M�s k�z�pkorban l�trej�tt �llamok: Meroe, Monomotapa �s Szonghai.