Minden m�sodik ember szeg�nys�gben �l a F�ld�n, egymilli�rd ember azonban ahhoz is szeg�ny, hogy �letben maradjon. �vente 8 milli�an, teh�t naponta 20 ezer ember hal meg a szeg�nys�g k�zvetlen k�vetkezm�nyek�ppen. A Time magazin nemr�g Jeffrey Sachs vil�gh�r? k�zgazd�sz, az ENSZ Millennium Projektj�nek vezet�je seg�ts�g�vel kereste a v�laszt erre az egyre �get�bb probl�m�ra.

Afrikai �hez�k. Seg�ts�gre v�rva Fot�: Reuters

A F�ld hatmilli�rdnyi lakos�nak mintegy fele �l szeg�nys�gben, teh�t kevesebb bev�tellel rendelkezik, mint amennyi a sz�ks�gletei fedez�s�hez sz�ks�ges volna. Azonban a szeg�nys�gnek is k�l�nb�z� fokozatai vannak. A Vil�gbank meghat�roz�sa szerint h�rom: az abszol�t szeg�nys�g, a m�rs�kelt szeg�nys�g �s a relat�v szeg�nys�g. Az abszol�t szeg�nys�g kateg�ri�j�ba azok tartoznak, akiknek napi bev�tel�k nem �ri el az egy doll�rt (190 forintot), teh�t nem tudj�k beszerezni azokat az alapvet� javakat sem, amelyre az �letben marad�shoz lenne sz�ks�g�k. Ennek k�vetkezt�ben minden �vben t�bb mint 8 milli� ember hal meg a szeg�nys�g k�zvetlen k�vetkezm�nyek�ppen. Naponta teh�t t�bb mint 20 ezer ember pusztul el �rtelmetlen�l, an�lk�l, hogy a h�rekben csak egy sz�t is ejten�nek r�luk.
Egy fokkal jobb helyzetben vannak a "m�rs�kelten" szeg�nyek, akiknek napi j�vedelme ugyan el�ri az egy doll�rt, de kett�re (380 forint) m�r nem futja. �k is folyamatosan �heznek, nem jutnak megfelel� eg�szs�g�gyi ell�t�shoz, eg�szs�ges iv�v�zhez, gyerekeiknek nem tudj�k az oktat�st biztos�tani, s�t lehet, hogy alapvet� lakhat�si k�r�lm�nyeik sem megoldottak, �s a minim�lis ruh�zkod�suk sem biztos�tott. De legal�bb �lnek.
A relat�v szeg�nys�g kateg�ri�j�ba esnek azok, akiknek a napi bev�tele az adott orsz�gra jellemz� �tlagj�vedelem egy meghat�rozott szintje alatt van. Ez olyan dolgok tart�s hi�ny�t jelenti, amelynek megl�t�t az �rintett orsz�g k�z�poszt�ly�nak tagjai mag�t�l �rtet�d�nek tekintenek. �rtelemszer?en azonban ez a kateg�ria m�r sz�mos elt�r�st mutat, t�nyleg relat�vnak tekinthet�, hiszen annak az �letsz�nvonalnak, ami az Egyes�lt �llamokban szeg�nys�gnek sz�m�t, Magyarorsz�gon sokan �r�ln�nek, m�g a magyar szeg�nys�g jelentette "�letsz�nvonalr�l" sok afrikai m�g csak �lmodni sem mer.
N�h�ny �vsz�zaddal ezel�tt azonban m�g nem volt az emberek �letk�r�lm�nyeiben ilyen m�rt�k? az elt�r�s, a vil�g b�rmely r�sz�n t�bbnyire azonos k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek az emberek. Az �let mindenki sz�m�ra neh�z volt – kiv�ve a kiv�lts�gosok nagyon sz?k r�teg�t. Az ipari forradalom hozta meg a nagy v�ltoz�st: az az�ta eltelt k�t �vsz�zad alatt a f�ld n�pess�ge meghatszoroz�dott, m�g az egy f�re jut� bev�tel mintegy kilencszeres�re n�tt 1820 �s 2000 k�z�tt. A fejlett orsz�gokban a fejl�d�s m�g l�tv�nyosabb volt, ugyanebben az id�szakban az Egyes�lt �llamokban az egy f�re jut� bev�tel a huszon�tsz�r�s�re emelkedett. 
A gazdas�gi fejl�d�sb�l kimaradt r�gi�k azonban m�ra olyan gondokkal k�zdenek, ami a fejlett vil�g sz�m�ra egyszer?en ismeretlen. Sachs egyik legut�bbi afrikai �tja sor�n Kenya egyik faluj�ba, az alig �tezer f�t sz�ml�l� Nthandire-ba l�togatott el. Az ott l�tottak, hallottak maguk�rt besz�lnek: mintegy k�tsz�z falubelivel besz�lgetve kider�lt, hogy k�z�l�k jelenleg mind�ssze kett� haszn�l valamif�le talajjav�t� szert, m�g kor�bban mindenki hozz� tudott jutni a m?tr�gy�hoz, �s �gy a f�ldj�n meg tudta termelni az �letben marad�shoz sz�ks�ges t�pl�l�kot. Azonban m�ra olyan m�rt�kben ment fel az �ra a talajjav�t� szereknek, hogy a nagy t�bbs�g nem engedheti meg mag�nak. �gy a f�ldj�k nem terem, ami egyenes utat jelent az �hhal�lhoz. Akinek jut �lelem, azt a mal�ria, a tbc �s az AIDS tizedeli. Minden csal�dban vannak olyan �rv�k, akiknek a sz�lei AIDS-ben haltak meg. A faluban nincs j� er�ben l�v�, fiatal feln�tt. Csak id�sek �s gyerekek. De nem az�rt, mert a mez�n dolgoznak, hanem mert szinte mind meghaltak. 
Egy id�s asszony p�ld�ul tizen�t �rv�n maradt unok�j�t neveli egyed�l. Alig f�l hekt�rnyi f�ldje, ha teremne se tudna el�g eledelt adni minden �hes sz�jnak. De a sz�razs�g miatt nem terem, �gy j�, ha a gyereknek napi egy adag �lelem jut. Azokat a fiatalokat, akiket a hal�l elker�lt a faluban, utol�ri a v�rosban. A v�rosba k�lt�z�tt fiatal gener�ci� semmi anyagi t�mogat�st nem tud hazak�ldeni, csak a halottak kopors�it �s �rv�it. De k�m�letlen�l szedi �ldozatait a mal�ria is, a csal�dok mintegy h�romnegyede szenved a betegs�gt�l. �vente legal�bb egymilli�, de egyes becsl�sek szerint h�rommilli� gyermek lesz a mal�ria �ldozata: a mal�ria k�vetkezt�ben minden harminc m�sodpercben meghal egy csecsem�. B�r minden falubeli ismeri a fert�z� sz�nyogt�l v�d� �gyh�l�t, m�gis csak minden �tvenedik ember engedheti meg mag�nak, hogy ezt a n�h�ny doll�ros v�d�eszk�zt beszerezze. A faluban nincs g�pj�rm?, a lakosok k�z�l alig egy f�l tucat �lt az elm�lt �v sor�n valamilyen motoriz�lt j�rm?re. Az emberek fele m�g soha �let�ben nem telefon�lt…
De nem sz�ks�gszer?, hogy ez �gy is maradjon – �ll�tja Jeffrey Sachs, aki �t ter�letet nevez meg, ahol a leg�get�bb lenne a beavatkoz�s. (l�sd keretes �r�sunkat) 
Nthandire eset�ben – a Sachs �ltal vezetett F�ld Int�zet becsl�sei szerint – a falu �tezer lakos�ra vet�tve fejenk�nt �vi 70 doll�r k�lts�ggel, azaz 350 ezer doll�r�rt biztos�that� lenne, hogy mindezek a szolg�ltat�sok, bele�rtve a sz�ks�ges gy�gyszerek k�lts�geit is, eljussanak a falu lak�ihoz. R�ad�sul mindez a befektet�s m�g meg is t�r�lne. Nemcsak a megmentett �letekben, a tanult gyerekekben, a meg�rz�tt k�z�ss�gekben, hanem a falu sz�m�ra es�lyt jelenthetne arra is, hogy el�bb-ut�bb �nell�t�v� is v�ljon.
Nthandire p�ld�ja azonban nem egyedi. A 33 milli�s Kenya lakoss�g�nak k�tharmada �l hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt. Orsz�gos m�retekben teh�t mintegy 1,5 milli�rd doll�rra lenne sz�ks�g, azonban az �vi t�bb sz�zmilli� doll�rra r�g� k�lf�ldi ad�ss�gteher alatt ny�g�, fiatal kenyai demokr�cia nem tudja ezt felv�llalni. �gy nyilv�nval�an k�v�lr�l j�v� seg�ts�gre van sz�ks�ge.
Annak ellen�re azonban, hogy gyakran �gy t?nik, mintha nagy �sszefog�s t�rt�nne az afrikaiak megseg�t�s�re, 2002-ben az egy f�re jut� t�mogat�s m�rt�ke nem �rte el a 30 doll�rt (5700 forint) a kontinensen. Ebb�l az igencsak szer�ny �sszegb�l mintegy 5 doll�r jutott az adom�nyoz� orsz�g tan�csad�inak, 3 doll�r s�rg�ss�gi seg�lyekre, 4 doll�r az ad�ss�gszolg�latra, tov�bbi 5 doll�r pedig ad�ss�gcs�kkent� m?veletekre. �gy v�g�l mind�ssze 12 doll�r (2280 forint) jutott el t�nylegesen Afrik�ba. De m�g ebb�l a minim�lis �sszegb�l is folytatni kell a szeg�nys�g felsz�mol�sa �rdek�ben folytatott k�zdelmet, ugyanis a cselekv�s k�lts�gei m�g mindig kevesebbre r�gnak, mint a cselekv�s hi�ny�b�l ered� k�lts�gek.