Domborzat
A k�zponti magasf�ld jellegzetes t�jain kop�r dombok k�z�tt a v�lgyekben teraszos rizstermeszt�s folyik. Tengerszint feletti magass�ga 750 - 1350 m�ter k�z�tti. Van t�bb magasabb hegys�g is, itt a cs�csok magass�ga meghaladja a 2400 m�tert. A legmagasabb hegy 2876 m�ter magas. A lakoss�g z�me a felf�ld�n �l.

Kelet fel� meredek lejt� vezet a parti s�ks�gra. A tengerpartot lag�n�k szeg�lyezik, j� term�szetes kik�t�ket ny�jtva.

Nyugat fel� kev�sb� meredek a lejt� a nyugati parti s�ks�g fel�. Ez a sziget sz�l�rny�kban l�v�, sz�raz oldala. A lakoss�g ritka, az eredeti term�szeti k�rnyezet kev�sb� bolygatott.

V�zrajz
A sziget el�g nagy ahhoz, hogy tekint�lyes m�ret� foly�k legyenek rajta. Az emberi tev�kenys�g nyom�n a talajer�zi� er�s a szigeten, vagyis a foly�k sok hordal�kot sz�ll�tanak. A hordal�kot a parti s�ks�gon rakj�k le. A felt�lt�d� foly�k �rv�zvesz�lyt okoznak a parti telep�l�seken. A foly�torkolatokban lev� kik�t�knek is s�lyos gondot okoz a jelens�g.

A keleti part term�szetes lag�n�it �s mesters�ges v�zt�roz�it a Canal des Pangalanes nev�, 460 km hossz� csatorna k�ti �ssze.

�ghajlat
Madagaszk�r �ghajlata tr�pusi. Az uralkod� passz�tsz�l keletr�l f�j, emiatt a szigetnek van sz�lnek kitett �s sz�l�rny�kos oldala. A sz�lnek kitett keleti oldalon az �vi csapad�kmennyis�g maximuma 4000 mm, ami a nyugati oldalon 500 mm-re cs�kken.

K�t �vszak van: a forr� es�s �vszak novembert�l �prilisig tart. Az �v t�bbi r�sze h�v�sebb, sz�razabb. Id�nk�nt tr�pusi ciklonok puszt�tanak.

�l�vil�g, term�szetv�delem
A sziget nagyon r�gen elv�lt minden m�s kontinenst�l. Indokolhat� �ll�spont szerint tulajdonk�ppen �n�ll� kontinens. Emiatt �l�vil�ga egyedi. Nagyj�b�l 10 000 n�v�nyfaj �l a szigeten, 90% endemikus itt. Sz�mos f�lmajomfajta honos, p�ld�ul a v�znaujj� maki. Tov�bbi helyi �llatfajt�k: tanrek, k�l�nb�z� cibetmacsk�k (els�sorban a k�gy�kra vad�sz� madagaszk�ri mung�), denev�rek, boak�gy�k, legu�nok, kam�leonok. Afrikai nagyvad �s m�rges k�gy� nincs.

A sz�lnek kitett keleti lejt�ket �s parti s�ks�gokat eredetileg tr�pusi es�erd� bor�totta, melyet nagyban vesz�lyezteti az erd�irt�s. A nyugati, sz�razabb oldalon tr�pusi lombhullat� erd�k honosak, a legsz�razabb vid�keken f�lsivatagi t�sk�s boz�tok. Itt a lakoss�g ritka, az erd�pusztul�s nem olyan nagym�rv�, mint keleten, de jelen van. Errefel� ma is honos az �get�ses-irt�sos f�ldm�vel�s. A lecsupasz�tott talajt az er�zi� vesz�lyezteti. Gyakran el�fordul, hogy �gy lepusztul a talaj, hogy ott m�r semmif�le n�v�nyzet nem tud megkapaszkodni. A foly�kba mos�dott hordal�k meg a foly�k ment�n �l�knek okoz sok gondot: �rv�zvesz�lyt, a kik�t�k felt�lt�d�s�t.

Nemzeti parkjai
T�rk�p angol nyelven Madagaszk�r term�szetv�delmi ter�leteir�l �s nemzeti parkjair�l.

Term�szeti vil�g�r�ks�gei
1990 �ta a term�szeti vil�g�r�ks�g r�sze Tsingy de Bemaraha Term�szetv�delmi Ter�let. 2007-ben Atsinanana es�erd�i gy�jt�n�ven hat nemzeti parkot nyilv�n�tottak vil�g�r�ks�gg�: Marojejy, Masoala, Ranomafana, Zahamena, Andohahela, Andringitra nemzeti parkok.