Egy eg�sz sor olyan kisebb eml�sfaj �l a Kalah�ri-t�rs�gben, amelyek vad�szati szempontb�l nem, vagy eg�szen kis m�rt�kben j�tszanak szerepet, vagy valamely ok (pl. ritka el�fordul�s, vesz�lyeztetetts�g, stb.) v�dettek. Nem kifejezetten kiseml�s, de a v�dettek k�z� tartozik a k�zismert afrikai vadkutya, vagy m�sn�ven hi�nakutya (angolul: Wild Dog, n�met�l: Hy�nenhund, a bennsz�l�ttek Ombidi-nek nevezik (Lycaon pictus)).

Ezt a 25-30 kg-os tests�lyt el�r� falkavad�szt a feh�rek �ltal k�l�n�sen kegyetlennek tartott zs�km�nyol�si m�dszerei miatt f�lelemmel kevert �ltal�nos gy�l�let �vezte, �llom�nyait Afrika-szerte, — �gy Namibi�ban is — igen er�sen megtizedelt�k. A hi�nakutya n�l�n�l j�val nagyobb �llatokat is zs�km�nyul ejt, falk�ban vad�szva kitart� hajsza k�zbeni folymatos marcangol�ssal. Maga Kittenberger K�lm�n is �gy jellemzi a Kelet-afrikai “csucsi”-t (ez a vadkutya szuahili neve): “Ha egyszer az elker�lhetetlen v�gzetet kellene megfestenem, val�sz�n� hogy a nyomot leszegett fejjel loholva k�vet� vadkutya-falk�t �br�zoln�k…” A hi�nakutya Namibi�ban a nemzeti parkokban, illetve Kavango-Caprivi r�gi�kban �s a keleti hat�r ment�n a Kalah�riban �l, v�delmet �lvez.

Az igazi kiseml�s�k k�z� tartoznak a k�l�nf�le denev�rek, cick�nyok, egerek �s patk�nyok. Ez ut�bbiak k�z�l eml�t�st �rdemel a hegyekben �l� sziklapatk�ny �s a csoport legnagyobb tagja, az �szaki foly�vizek ment�n �l�, ak�r 2,5 kg tests�lyt �s 60 cm hossz�s�got is el�r�, nutriaszer� bambuszpatk�ny. A szikl�s hegyvid�keken �l� Hyrax vagy Dassie Afrika mormot�jak�nt is ismert, �s t�rsas �letm�dot �l. A 4,5 kg s�lyt is el�r� Hyraxot a bennsz�l�ttek k�z�l csak a hegyi nam�k �s damar�k ismerik, “csattog�s” nyelv�k�n a neve “�us” Angol neve Rock Dassie, n�met neve Klippschliefer (Procavia capensis). Osztr�k mormotavad�szokat izgalomba hoz.

A Hyraxot a hegyi t�rzsek h�s��rt �s b�r��rt vad�ssz�k, vad�szata nem k�nny�. 

A v�zszeg�ny t�rs�g �l�vizei ment�n (Kunene-Okavango-Zambezi v�zrendszere �s d�len az Orange foly�) k�t vidrafaj is �l, k�z�l�k a hosszu�jj� vidra (k�rmetlen vidra) a vil�g harmadik legnagyobb vidrafaja, 15-18 kg-os tests�llyal, m�g a j�val kisebb pettyestork� vidra csak 4-5 kg-ot nyom. Mindk�t vidrafaj v�dett.

A mi m�kusunkhoz hasonl� az orsz�g �szakkeleti r�sz�n el�fordul� s�rgal�b� m�kus,vagy boz�tm�kus, m�g az �szaknyugati r�szen a cs�kos m�kus �l. A vizes r�szek �s a kop�r Namib kiv�tel�vel mindenhol �ltal�nosan elterjedt �s igen gyakori a f�ldalatti kol�ni�kban �l� f�ldim�kus, a helyi n�metek “Erdm�nnchen”-nek, “F�ldi emberk�nek” is nevezik, mivel bozontos fark�ra t�maszkodva gyakran k�t l�bra �llva figyel. Bozontos fark�t lesz�m�tva a mi �rg�nkhez hasonl�t. Vesz�ly eset�n vill�mgyorsan t�nnek el a legk�zelebbi bej�raton.

A t�bbi �llathoz hasonl�an a f�ldim�kusnak is vannak profi t�l�l�si technik�i, ezek k�z�l az egyik az a k�pess�ge, hogy bozontos fark�t naperny�k�nt a feje f�l� tartva v�di mag�t a gyilkos t�z� napon.

A f�ldim�kus helyenk�nt igen n�pes f�ldalatti kol�ni�kban �l. 

A f�ldim�kusok k�pesek a farkukat naperny�k�nt v�dekez�sre haszn�lni.

A f�ldim�kushoz kiss� hasonl�t,de igaz�b�l teljesen m�s �letm�dot folytat az igen csinos �s mozg�kony surikate (Suricata suricata), akit csod�latos tal�l�konys�ga miatt a busmanok szinte embersz�mba vesznek �s tisztelnek.

A nagyobbr�szt ragadoz�-rovarev� �letm�dot folytat� kis �llat szint�n f�ldalatti kol�ni�kban �l, egyik �rdekes szok�sa hogy napkeltekor az eg�sz kol�nia k�z�sen keresi fel a kiss� t�volabb l�v� �r�tkez�helyet. Szimpatikus tulajdons�gai �s az a szok�sa, hogy az eg�sz csapat k�pes k�t l�bra �llva hosszan figyelni, ink�bb “emberke szer�v�” teszik, mint a laikusok �ltal vele gyakran �sszet�vesztett f�ldim�kust. Bennsz�l�tt neve “Xarab”. 

A k�v�ncsi surikate gyakran hossz� percekig k�t l�bra �llva �beren figyel. 

Camp Damara szel�d, boh�k�s surikate-csal�dja gyereknek-feln�ttnek kedvence.

A ny�lf�l�k k�t ny�l- �s h�rom �reginy�l fajjal k�pviseltetik magukat. A fokf�ldi ny�l (angolul: Cape Hare, n�met�l: Kaphase, (Lepus capensis)) a nyugati part ment�n �s d�len, m�g a kiss� nagyobb boz�tny�l (angolul Scrub Hare, n�met�l Buschhase, (Lepus saxatilis) a Namib kiv�tel�vel az eg�sz orsz�gban el�fordul. K�ls�re teljesen a mi itthoni mezei nyulunkhoz hasonl�tanak. Bennsz�l�tt nev�k “Okandiba”. A hegyvid�ken fordul el� a v�r�s sziklany�l (Jameson’s Red Rock Rabbit, n�met�l Rotes Felsenkaninchen) ami az egyik �reginy�l faj.

A neve alapj�n a nyulak k�z� sorolj�k az igen k�l�n�s ugr�nyulat (angol: Springhare, n�met: Springhase, (Pedetes capensis)) amely azonban egy�ltal�n nem ny�l, hanem egy igen fura szerzet. K�t er�s h�ts� l�b�n ugr�lva k�zlekedik ak�r 25-30 km/h sebess�ggel is ez a hossz� fark�, mintegy 80 cm hossz�ra �s 3,5-4 kg s�ly�ra megn�v�, az iv�v�zt�l f�ggetlen �jszakai r�gcs�l�. Az eg�sz �llat �gy n�z ki, mintha a ny�l, a mos�medve �s a kenguru kever�ke lenne. Kiz�r�lag �jszaka akt�v, az aut�snak �jszaka k�s�rteties l�tv�ny reflektorf�nyben a t�pl�lkoz� ugr�ny�l seregek k�kesen villog� szeme. Nappal f�ldalatti �regeiben rejt�zk�dik, ritk�n l�that�.

A bennsz�l�ttek finom h�s��rt el�szeretettel vad�ssz�k �s csapd�zz�k, f�leg a Kalahari botswanai r�sz�n, ahol �vente a becsl�sek szerint t�bb mill� p�ld�ny ker�l ter�t�kre. Bennsz�l�tt neve: “Onghwiju”.

Az ugr�ny�lr�l neh�z eld�nteni, ny�lhoz vagy ink�bb kenguruhoz hasonl�t-e?

A mi s�n�nkh�z k�llem�ben, �letm�dj�ban teljesen hasonl�t a fokf�ldi s�ndiszn�, bennsz�l�tt neve “Fikifa”. Az orsz�g �szaknyugati �s k�z�ps� r�szein fordul el�, Kaokoland, Damaraland �s a Khomas-fenns�k t�rs�g�ben.

Nem �ll vele semmilyen “rokons�gban” a n�la j�val nagyobb, mintegy 20-25 kg s�lyt �s 1 m�teres hossz�s�got is el�r� tarajos s�l (Hystrix africae-australis), amit az angolok “Porcupine”-nek, a n�metek “Stachelschwein”-nek, a hererok pedig “Shinjengu”-nak h�vnak. A Namib kiv�tel�vel mindenhol el�fordul ez a mag�nyosan �l� r�gcs�l�, amely nev�t a homlok�t�l a h�ta k�zep�ig h�z�d�, felmereszthet� kefeszer� tar�j�r�l kapta. Legf�bb �ke �s nevezetess�ge m�gsem ez, hanem a test�nek h�ts� harmad�t s�r�n bebor�t�, �nv�delmi fegyvernek is haszn�lt s�lt�sk�k. Ezek az igen rugalmas, fekete-feh�ren s�vozott t�sk�k 10-40 cm hossz�ak �s t�hegyesek, amit az �llat nagyon j�l tud �s ki is haszn�l. Vesz�ly eset�n t�sk�it �s tar�j�t felmeresztve k�tszeres nagys�g�nak l�tszik, mik�zben hangos f�j�ssal �s cs�r�mp�l�ssel r�zza t�sk�it. A heves r�z�st�l a t�sk�k ny�lvessz�k�nt rep�lnek szertesz�t, tal�lat eset�n alaposan belef�r�dnak az ellenf�lbe. Ha mindez nem el�g, az �llat “r�kvercbe” kapcsolva egyszer�en nekitolat az ellenf�lnek, aki a f�lelmetes eleven t�p�rna el�l rendszerint megh�tr�l. A belet�rt t�sk�k m�rgez�st okozva ak�r a nagyobb ragadoz�k pusztul�s�t is okozhatj�k. A beszor�tott tarajos s�l b�szen harap is. A p�rz�si id�szakot a n�st�nyek h�ti t�sk�inek kihull�sa jelzi, amelyekt�l a kezdem�nyez� n�st�ny �nk�nt szabadul meg, a h�m egy�bk�nt val�sz�n�leg nem is lenne hajland�… A tarajos s�l jelenl�t�nek nyomaival, elhullatott t�sk�ivel gyakran tal�lkozhatunk, de maga az �jszakai �letet �l� �llat ritk�n l�that�.

A tarajos s�l m�g az oroszl�nt is eredm�nyesen elriasztja hossz� t�sk�ivel.

A kisebb vadmacskaf�l�khez tartoz�, �szak-�szakkeleten el�fordul� szerv�lr�l (Felis serval) �s a mi vadmacsk�nkra eml�keztet�, minden�tt el�fordul� afrikai vadmacsk�r�l (Felis lybica) a vad�szhat� vadfajok k�zt is eml�t�st tesz�nk, a legkisebb vadmacskaf�le a “mini — leop�rdk�nt” s�rga alapon apr� fekete p�tty�s feketel�b� vadmacska (Felis nigripes), amely viszont csak a Kalah�riban fordul el�.

Kavango �s Caprivi r�gi�kban el�fordul� �jszakai ragadoz� a cibetmacska (Civettictis civetta) ez a 10-12 kg s�ly� �jszakai ragadoz�, amely a p�kokt�l �s termeszekt�l a b�k�kon �s halakon �t a kisebb antilopborjakig mindent zs�km�nyol, de a vadgy�m�lcs�ket sem veti meg. A v�gb�lv�lad�kk�nt k�pz�d� “cibet” hat�anyag�t a gy�gyszer- �s parf�mipar m�r �vsz�zadok �ta ismeri �s haszn�lja.

Igen n�pes a szorgalmas k�gy�- �s skorpi�puszt�t� h�r�ben �ll� mong�zok �s ichneumonok fam�li�ja. Ezek a 60-120 cm hossz�s�g�, legink�bb tal�n a mi nyest�nkh�z vagy nyusztunkhoz hasonl�that� igen hajl�kony �llatok igen f�lelmetes �s �gyes ragadoz�k, amelyek val�ban a rovarokt�l a m�rges k�gy�kig mindenre vad�sznak. �ltal�nosan elterjedt fajok a zebramanguszta (Mungos mungo), amely s�r� fekete keresztcs�koz�s�r�l k�nnyen felismerhet�, vagy a r�kamanguszta (Cynictis penicillata) �s a karcs� mong�z, m�s n�ven karcs� ichneumon (Galarella pulverulenta) amelyek el�szeretettel vad�sznak lakott ter�letek k�rny�k�n is. 

Karcs� ichneumon a Camp �sz�medenc�j�n�l.

Igen speci�lis �jszakai ragadoz�k a ginstermacsk�k (Genet), amelyekb�l k�t faj is el�fordul. Az apr�pettyes ginstermacska (Genetta genetta) a Namib kiv�tel�vel mindenhol el�fordul�, mintegy 80-100 cm hossz�s�g�, f�kon �l� ragadoz�. A nagypettyes ginstermacska (Genetta tigrina) Caprivin fordul el�, valamivel nagyobb el�z� rokon�n�l. T�pl�l�kukat f�leg rovarok, madarak, apr� kiseml�s�k �s vadgy�m�lcs�k k�pezik.

Az apr�bb ragadoz�k saj�ts�gos k�pvisel�je a feh�rnyak�-vagy cs�kos meny�t mellett egy g�r�nyszer� �llat, a zorilla vagy m�s n�ven a cs�kos g�r�ny (Ictonyx striatus). Ez a kb.1,5 kg s�ly�, hosszanti fekete-feh�r cs�koz�s� j�sz�g f�leg rovarokkal, p�kokkal �s skorpi�kkal t�pl�lkozik. Igen nevezetes tulajdons�ga, hogy vesz�ly eset�n igen b�z�s, mar� v�gb�lv�lad�kot permetez ellenfel�re, ami a szembe jutva ideiglenes vaks�got is okozhat. 

A zorilla �nv�delmi fegyvere a b�z�s,mar� hat�s� v�gb�lv�lad�k.

A majmok vil�g�t Namibi�ban k�t faj k�pviseli, az �szaki foly�k vid�k�n �s d�len az Oranje ment�n �l� k�k cerk�f (Cercopithecus aethiops) amely egy kisebb termet� (5-6 kg) eleven majmocska �s az eg�sz orsz�gban elterjedt mindenev� medvep�vi�n (Papio ursinus). A medvep�vi�n, vagy Chacma Baboon, bennsz�l�tt nev�n “Ekundukima” csapatokban �l�, igen fejlett intelligenci�val rendelkez� majomfaj. A gy�m�lcs�kt�l a rovarokon �s mad�rtoj�sokon kereszt�l madarakat, kisebb eml�s�ket, s�t antilopborjakat �s a h�zi�llatok szaporulat�t is zs�km�nyul ejti �s felfalja. A kifejlett h�mek az 50 kg s�lyt is el�rhetik, vesz�ly eset�n szab�lyos harci alakzatot felv�ve, hatalmas fogaikkal eredm�nyesen veszik fel a harcot ak�r a leop�rddal is. A medvep�vi�n vad�szhat�.

A bushbaby vagy kis galago (Galago moholi) az afrikai gyermekmes�k kedvenc �llatfigur�ja. Ez az apr�, m�k�s k�lsej� �jszakai �letet �l� f�lmajmocska mind�ssze 15-18 dek�t nyom, f�k nedveivel, m�zg�val, vir�gporral �s rovarokkal t�pl�lkozik. V�kony, hossz� ujjaival minden fa minden reped�s�t �tkutatja. Kiv�l� ugr�, �jszakai �tjain f�r�l-f�ra �tugorva 2-300 f�t is �tkutat. �jszaka gyakran hallani jajgat�sszer� hangj�t.

Szint�n k�l�nleges �llat az eg�sz Namibi�ban elterjedt m�h�szborz (Mellivora capensis), amely n�mileg a mi borzunkhoz hasonl�t. Mindenev�, a rovarokt�l a vadgy�m�lcs�k�n �s mad�rtoj�sokon kereszt�l a kisebb gerincesekig mindent zs�km�nyul ejt �s felfal. Kedvencei a vadm�hek l�rv�i �s a l�pesm�z, aminek a megszerz�se �rdek�ben egyfajta egy�ttm�k�d�s alakult ki a m�h�szborz �s a m�zkalauz mad�r k�z�tt. A m�zkalauz mad�r �ltal a helysz�nre vezetett m�h�szborz sz�td�lja a vadm�hek f�szk�t �s annak marad�kain a mad�r is tal�l elegend� m�hl�rv�t mag�nak. A m�h�szborz v�dett �llat, de igazoltan sak�lbiztos ker�t�ssel k�r�lvett ter�leteken bel�l k�rokoz�sa miatt elejthet�. Sz�vesen �s, de sz�ll�sul gyakran m�s �llatok �regeit is elfoglalja. 

A mogorva m�h�szborz mintha a homlok�t�l kezd�d� leplet viselne a h�t�n.

A Kalah�ri, de eg�sz Afrika �llatvil�g�nak h�rhedt rabl�i �s tolvajai a sak�lok, amelyekb�l a t�rs�gben k�t fajta is el�fordul. Eg�sz Namibi�ban �ltal�nosan, m�g a lakott ter�leteken is elterjedt a pany�k�s sak�l (angolul: Black-backed Jackal, n�met�l: Schabrackenschakal, (Canis mesomelas). A mi r�k�nkhoz hasonl� m�ret�, b�r ann�l kiss� magasabb �s r�videbb kisragadoz�, vagy ink�bb mindenev� �llat, tal�l�konys�ga �s mer�szs�ge nem ismer hat�rokat. A vadgy�m�lcs�kt�l a kiseml�s�k�n �t az antilopborjakig mindent felfal, amit csak csapatban vad�szva k�pes meg�lni. Kora esti �r�kban hangos hahotaszer� vony�t�ssal ver�dik �ssze a csapat �s kora reggelig �ri�si ter�letet j�rnak be zs�km�ny ut�n kutatva. Elhullott �llatok tetemeit igen r�vid id� alatt elt�ntetik, de csapatostul r�t�madnak a sebzett, beteg,legyeng�lt vagy m�s ok miatt menek�l�sre k�ptelen nagyobb vadra is. Legnagyobb k�rokat a fiatal strucccsib�k szinte teljes kiirt�s�val �s azzal a szok�sukkal okozz�k, hogy az ell�s el�tt �ll� vemhes antilopokat ak�r napokig k�vetve a f�lig megsz�letett szaporulatot azonnal meg�lik �s felfalj�k. A pany�k�s sak�l nagyobb rokona a Kavango-Caprivi t�rs�g�ben el�fordul� cs�kos sak�l (Canis adustus) amely a n�lunk is el�fordul� aranysak�lhoz hasonlit.�letm�dja hasonl� kisebb rokon��hoz, de kev�sb� alkalmazkod�.

Afrika kegyetlen… Egy apr� hiba, figyelmetlens�g k�vetkezm�nye a sz�rny� hal�l.
Az ugr�st �pphogy egy picit elv�tett, ker�t�sen fennakadt kuduborj�t �lve falt�k fel a sak�lok…

A r�kaf�l�k is jelen vannak Namibi�ban,a csinos fokf�ldi r�ka (Silver Fox,n�met�l Kapfuchs, (Vulpes chama)) �ltal. Ez a mi r�k�nkhoz hasonl�t�, de ann�l j�val kisebb �llat rovarokkal, k�t�lt�ekkel, h�ll�kkel, apr�bb madarakkal �s kiseml�s�kkel, valamint vadgy�m�lcs�kkel t�pl�lkozik. Eg�sz Namibi�ban v�delmet �lvez.

V�g�l a kiseml�s�k sor�ban k�t k�ls�re ragadoz�nak l�tsz�, k�l�nleges �llatot szeretn�k r�viden bemutatni:

A miniat�r cs�kos hi�n�hoz hasonl�t� f�ldi farkas (Aardwolf, n�met�l: Erdwolf, (Proteles cristalus)) megt�veszt� k�lseje ellen�re termeszekkel, p�kokkal �s m�s rovarokkal t�pl�lkozik, fogazata m�st nem is tesz lehet�v�. A vad�llom�nyra teljesen �rtalmatlan, eg�sz Namibi�ban el�fordul�, max.8 kg s�ly� �llatka mindenhol v�dett. 

M�sik hasonl� �rtalmatlan termesz-, rovar-, �s skorpi�puszt�t� a “boz�ti BATMAN”, a lap�tf�l� kutya (angol: Bat-eared Fox, n�met: L�ffelhund, (Octocyon megalotis)). Eg�sz Namibi�ban elterjedt �s v�delem alatt �ll. Sajnos tudatlan emberek kapkod� igyekezet�kben sokszor sak�l helyett ezt a m�k�s v�dett �llatot ter�tik le. 

A lap�tf�l� kutya termeszekkel, p�kokkal, skorpi�kkal t�pl�lkozik, �rtalmatlan.

K�l�n�s �s k�l�nleges afrikai �llatok:

Sokaknak tal�n k�l�n�s-mivel Afrik�val kapcsolatban m�s ugrik be — hogy Namibia eml�s faun�j�hoz 4 delfinfaj �s 3 b�lnafaj is tartozik. B�r nem sz�razf�ldi eml�s�kr�l l�v�n sz�, m�giscsak meg kell eml�teni, hogy Namibia �s eg�sz Afrika legnagyobb eml�s �llatai a namibiai partok ment�n el�fordul�, 100 tonna s�lyt is el�r� ugr�bajnok hossz�sz�rny� b�lna �s a d�li fekete �ri�sb�lna.

Szint�n szokatlan tal�n,hogy az afrikai forr�s�gban f�k�kr�l besz�l�nk,pedig a partok mellett v�gig el�fordul �s Cape Crossn�l �ri�si kol�ni�t alkot a fokf�ldi pr�mesf�ka �s az �ri�si m�ret� (3,5 tonna) elef�ntf�k�k t�mege. A f�k�k — ezt sem hinn� az ember Afrik�ban — zs�km�nyt jelentenek Kaokoland �s Damaraland oroszl�njainak, leop�rdjainak, s�t a fiatal f�k�kra vad�szik ott a foltos �s barna hi�na, a nagyobb sasok �s a sak�l is.

A legv�g�re hagytam k�t igaz�n k�l�nleges, szinte mesebeli afrikai �llatot, amikn�l furcs�bbat a legvadabb fant�zi�val sem k�pzeln�nk el:

Az egyik a f�ldimalac, vagy m�s n�ven hangy�szmedve  (angol: Antbear, n�met: Erdschwein, (Orycteropus afer)). Ez a 60-70 kil�sra megn�v� igen fura k�lsej� l�ny termeszhangy�kkal, rovarokkal �s a sz�raz �vszakban gy�m�lcs�kkel is t�pl�lkozik. Az �llat sem malacra, sem medv�re nem hasonl�t, b�r els� l�bain medveszer�, �ri�s �s�karmok vannak. Hossz�k�s fej�vel, hossz� f�leivel �s fark�val ink�bb egy medvemancsokkal meg�ldott kengurunak v�ln� a gyan�tlan szeml�l�. Ez a fura l�ny �let�nek t�lnyom� r�sz�t a f�ld alatt, �ri�si barlang-rendszereiben folytonos �s�ssal t�lti, ezen barlangrendszert ak�r termeszv�rt�l-termeszv�rig folyamatosan b�v�ti. Ez azzal j�r, hogy a f�ldimalac �ltal ki�sott �regeket, barlangokat el�szeretettel veszik birtokba m�s �llatok is, mivel Namibi�ban a h�s�g el�l az �llatok 50-60 %-a a f�ld alatt keres mened�ket (sok mad�rfaj is!). Ilyen t�bbek k�z�tt a varacskos diszn�, aki a vele kb. azonos m�ret� f�ldimalac �ltal �sott �regekbe �ppen belef�r. A f�ldimalac buzg�lkod�s�nak van egy vesz�lyes oldala is, el�fordult m�r hogy a boz�tban k�zlekedve a terepj�r� alatt t�bb szob�nyi ter�leten beszakadt a f�ld… A k�rokoz�sa miatt a sak�lbiztos ker�t�ssel v�dett ter�leteken a f�ldimalac v�detts�ge ellen�re elejthet�. A bennsz�l�ttek, akik a f�ldimalac h�s�t f�l�tt�bb szeretik, a kotor�koz�s minden m�dszer�vel vad�sznak ezeken a helyeken az �llatra. �ll�t�suk szerint laza talajban gyorsabban halad mint a gyalogl� ember, ez�rt a f�st�l�s �s az ut�na �s�s nem haszn�l, csak az �tvonalra mer�legesen �sott kelepc�kben lehet elfogni.
Egy alkalommal esti aut�z�s sor�n az �t mellett megpillantottunk egy buzg�n �s� f�ldimalacot,amint �ppen �j lej�ratba akart kezdeni. Bar�tommal kettem megragadtuk a der�kig m�r be�sott �llat fark�t,�s megk�s�relt�k k�v�ncsis�gb�l kih�zni.A j�ratban kit�masztotta mag�t, s�t morogva olyan er�sen kezdett �sni, hogy az er�s h�z�s ellen�re egyre jobban elt�nt a f�ld alatt. V�g�l a j�rat sz�j�n�l a fark�t elengedve fel kellett adnunk… A f�ldimalac �nyenc�l hangz� bennsz�l�tt neve : “Onjamunjama”

A f�ldimalac vagy hangy�szmedve szerintem ink�bb kengurura hasonl�t.

A vil�g legk�l�nlegesebb �llatainak egyike a tobzoska, vagy pikkelyes hangy�sz (angol: Pangolin, n�met: Schuppentier, (Manis temminckii)), egy sz�razf�ldi eml�s, amelynek test�t sz�r helyett igen er�s szarupikkelyek bor�tj�k. Tal�l� a magyar neve, mivel az �llat val�ban egy �ri�si feny�tobozhoz hasonl�t. A pikkelyes hangy�sz mint a nev�b�l k�vetkezik, kiz�r�lag termeszekkel �s hangy�kkal �l, amelyek ki�s�s�hoz els� l�bain komoly �s�-karmok �llnak rendelkez�s�re. A Namib�sivatag kiv�tel�vel eg�sz Namibi�ban minden�tt el�fordul, de �vatos �letm�dja miatt ritk�n l�that�. Testhossza 90-120 cm, tests�lya 8-10 kg. Er�s fark�ra t�maszkodva k�nnyen emelkedik k�t l�bra, �gy a f�k odv�ban, vagy sziklareped�sekben l�v� hangy�kat is el�ri, �s kb.25 cm-es ragad�s nyelv�vel onnan kinyalogatja. Ellens�geivel szemben (oroszl�n, leop�rd) speci�lis m�don v�dekezik, �gy, hogy �sszeg�mb�ly�dve az er�s pikkelyzet� k�ls� r�szt a ragadoz� k�ptelen kinyitni, a bels� hasi oldalhoz nem f�rhet hozz�. A pikkelyek k�ls� sz�lei borotva�lesek. Az �sszeg�mb�ly�d�tt �llat hihetetlen er�t k�pes kifejteni. A pikkelyes hangy�sz Namibi�ban �s a t�rs�g m�r orsz�gaiban is v�detts�get �lvez.

A pikkelyes hangy�sz magyar neve igen tal�l�: tobzoska. 

Az �sszeg�mb�ly�d�tt tobzosk�t szinte lehetetlen kinyitni. 

Ennyi lett volna Namibia �l�vil�g�b�l a kiseml�s�k,a k�l�n�s �s k�l�nleges �llatfajok bemutat�sa, term�szetesen a teljess�g ig�nye n�lk�l. Ezek az �llatok magvakkal,gy�m�lcs�kkel, n�v�nyekkel, rovarokkal vagy h�ll�kkel, madarakkal esetleg m�s kiseml�s�kkel, gerincesekkel t�pl�lkoznak, l�v�l egyesek k�z�l�k ragadoz�k. Mindannyiukban k�z�s azonban, hogy a t�rs�g nagyobb ragadoz�inak �s d�gev�inek �k maguk is t�pl�l�kot, zs�km�nyt jelentenek, nem utols� sorban mag�nak az embernek is, aki felismerve ezen fajok fontoss�g�t, �letter�k meg�rz�s�r�l �s v�delm�kr�l a biol�giai soksz�n�s�g, a t�pl�l�kl�nc, a t�bbi faj fennmarad�sa �rdek�ben gondoskodott. A Kalah�ri t�rs�g gazdag, de igen �rz�keny �letk�z�ss�geiben minden fajnak megvan a saj�t szerepe.

A Namibiai �l�vil�g ezen kisebb termet�, de egy�ltal�n nem jelent�ktelen szerepl�it �rint�legesen �ttekintve k�vetkezzenek a m�ltban �s a jelenben vad�szat t�rgy�t k�pez� �llatfajok, a klasszikus �rtelemben vett “afrikai vad�llom�ny”, a maga vad�szhat� �s v�dett vadfajaival.