A törpevíziló (Choeropsis liberiensis, korábban Hexaprotodon liberiensis) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője. A törpevíziló létezését a tudomány csak a 19. század végére fogadta el, azelőtt mondai állatnak, kitalációnak tartották. Késői „felfedezésének” oka az, hogy Nyugat-Afrika egészségtelen, fehér ember által nem járt esőerdeiben él, másrészt a tudós európai koponyáknak sokáig hihetetlennek tűnt egy minivíziló léte.

MEGJELENÉSE

Jóval kisebb, mint a nílusi víziló (Hippopotamus amphibius). Marmagassága 75 centiméter, súlya 250 kilogramm körül van. Csupasz, szőrtelen bőre sötétbarna, majdnem feketének tűnik, egy kis zöldes árnyalattal. Hasa jóval világosabb. Jellegzetes a magasra púpozott hát és a széles fej. Fülei igen kicsik.

ÉLET MÓDJA

A törpevíziló kevésbé vízhez kötött életmódú, mint óriási rokona, veszély esetén nem a vízbe, hanem a sűrű bozótba menekül, és közel ugyanannyi időt tölt szárazföldön, mint vízben. A trópusi esőerdők mocsaraiban, kisebb folyóiban él. Elsősorban késő délután és este aktív, a nap legnagyobb részét – késő délutánig – pihenéssel tölti. Főleg gyümölccsel, vízinövényekkel, fűvel és levéllel táplálkozik.

Magányosan él, a hím a nőstényeket csak a párzási időszakban keresi fel. A nőstények fogékonyságáról a hímek azok ürülékének illata alapján szereznek tudomást. A találkozást 2-3 napi udvarlás, majd párzás követi. A nőstény párzási készségét a hím érintésére hátán kiválasztódó habszerű anyag jelzi.