A t�rpev�zil� (Choeropsis liberiensis, kor�bban Hexaprotodon liberiensis) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�ba, azon bel�l a p�rosujj� pat�sok (Artiodactyla) rendj�be �s a v�zil�f�l�k (Hippopotamidae) csal�dj�ba tartoz� faj. Nem�nek egyetlen �l� k�pvisel�je. A t�rpev�zil� l�tez�s�t a tudom�ny csak a 19. sz�zad v�g�re fogadta el, azel�tt mondai �llatnak, kital�ci�nak tartott�k. K�s�i „felfedez�s�nek” oka az, hogy Nyugat-Afrika eg�szs�gtelen, feh�r ember �ltal nem j�rt es�erdeiben �l, m�sr�szt a tud�s eur�pai kopony�knak sok�ig hihetetlennek t�nt egy miniv�zil� l�te.

MEGJELEN�SE

J�val kisebb, mint a n�lusi v�zil� (Hippopotamus amphibius). Marmagass�ga 75 centim�ter, s�lya 250 kilogramm k�r�l van. Csupasz, sz�rtelen b�re s�t�tbarna, majdnem feket�nek t�nik, egy kis z�ldes �rnyalattal. Hasa j�val vil�gosabb. Jellegzetes a magasra p�pozott h�t �s a sz�les fej. F�lei igen kicsik.

�LET M�DJA

A t�rpev�zil� kev�sb� v�zhez k�t�tt �letm�d�, mint �ri�si rokona, vesz�ly eset�n nem a v�zbe, hanem a s�r� boz�tba menek�l, �s k�zel ugyanannyi id�t t�lt sz�razf�ld�n, mint v�zben. A tr�pusi es�erd�k mocsaraiban, kisebb foly�iban �l. Els�sorban k�s� d�lut�n �s este akt�v, a nap legnagyobb r�sz�t – k�s� d�lut�nig – pihen�ssel t�lti. F�leg gy�m�lccsel, v�zin�v�nyekkel, f�vel �s lev�llel t�pl�lkozik.

Mag�nyosan �l, a h�m a n�st�nyeket csak a p�rz�si id�szakban keresi fel. A n�st�nyek fog�konys�g�r�l a h�mek azok �r�l�k�nek illata alapj�n szereznek tudom�st. A tal�lkoz�st 2-3 napi udvarl�s, majd p�rz�s k�veti. A n�st�ny p�rz�si k�szs�g�t a h�m �rint�s�re h�t�n kiv�laszt�d� habszer� anyag jelzi.