20–40 ezer �vvel ezel�tt D�l-Afrika ter�let�n khoikhoi �s szan t�rzsek �ltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szersz�mokat haszn�lva vad�sztak, hal�sztak. Ezekb�l a csoportokb�l alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig �lnek lesz�rmazottaik a Kalah�ri-medenc�ben. A ter�let els� felfedez�i a portug�lok voltak a 15. sz�zad v�g�n (Bartolomeu Diaz �s Vasco da Gama). 1652-ben a hollandok megalap�tott�k Fokv�rost keresked�telepk�nt, amelyet 1814-ben Anglia v�s�rolt meg. A 19. sz�zadot a t�rzsek egym�s k�z�tti �s a betelep�l�kkel folytatott h�bor�i jellemezt�k. A zuluk �s a b�rok k�z�tti h�bor� az 1838. �vi Blood River (V�res-foly�) melletti csat�val �rt v�get, ahol a b�rok legy�zt�k a zulukat. A t�bb t�zezer fekete �ldozatot k�vetel� angol-b�r h�bor�ban Anglia megfosztotta f�ggetlens�g�kt�l a b�r �llamokat. 1910-ben Fokf�ld, Transvaal, Oranje �s Natal – brit dom�niumk�nt – megalap�totta a D�l-afrikai Uni�t, amely 1926-t�l a Brit Nemzetk�z�ss�g tagja volt. 1961-ben kiki�ltott�k az orsz�g f�ggetlens�g�t, kil�ptek a Brit Nemzetk�z�ss�gb�l, �s a D�l-afrikai Uni� helyett megsz�letett a D�l-afrikai K�zt�rsas�g.

A sz�zad m�sodik fel�ben az �let minden ter�let�n az apartheid, a faji megk�l�nb�ztet�s �rv�nyes�lt, minden ter�let a feh�rek kez�ben �sszpontosult. Olyan t�rv�nyeket hoztak, amelyek h�tt�rbe szor�tott�k a feket�ket. A rendszer a 90-es �vek elej�n �sszeomlott �s 1994-ben m�r a fekete lakoss�g is r�szt vehetett a v�laszt�sokon, amelynek eredm�nyek�ppen az aparheid alatt beb�rt�nz�tt, Nobel-b�ked�jas Nelson Mandela lett az orsz�g els� demokratikusan megv�lasztott eln�ke. Az apartheid ut�ni D�l-Afrik�ban az emberek milli�i, t�bbnyire feket�k azonban tov�bbra is szeg�nys�gben �lnek, mik�zben az AIDS j�rv�nyszer� m�reteket �lt�tt. A k�zbiztons�g kritikus �llapota miatt az orsz�got t�meg�vel hagyt�k el szakk�pzett �s iskol�zott feh�rek. A kor�bbi helyzet a vissz�j�ra fordult, a t�bbs�gi fekete lakoss�g egyre durv�bban l�p fel a feh�r lakoss�g ellen, egyes v�lem�nyek szerint szab�lyszer� �ld�z�s, genod�cium zajlik D�l-Afrik�ban. A hivatalos statisztik�k szerint �vente mintegy 50 ezer embert gyilkolnak meg az orsz�gban, de a val�s adat enn�l m�g magasabb lehet. Nem jav�tja a helyzetet az analfab�t�k magas, 18 sz�zal�kos ar�nya sem.