A szerv�l (Leptailurus serval) a ragadoz�k (Carnivora) rendj�be, azon bel�l a macskaf�l�k (Felidea) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa
A szerv�l Afrika viszonylag gyakori faja. F�k�nt a szavann�kon fordul el�, a melan�zisos p�ld�nyok azonban ink�bb csak a hegyvid�keken tal�lhat�k meg. A foly�vizekhez k�zeli magas f�vel ben�tt ter�letek lak�ja, a f�lsivatagos �s sz�raz sztyepp�s s�ks�gokon nem �l meg, ahogyan az es�erd�kben sem.

Megjelen�se
Hossza 67–100 cm, amelyhez mintegy 24-45 centim�teres farok tartozik. T�mege 9 �s 18 kilogramm k�z�tt mozog. Marmagass�ga k�r�lbel�l 54-62 centim�ter. Karcs� �llat, hossz� nyakkal, l�bakkal �s ar�nylag r�vid farokkal. Nagy, ov�lis f�lei egym�shoz k�zel helyezkednek el. Sz�rzet�nek mint�zata v�ltozatos, �ltal�ban homoksz�n� alapon fekete pettyekb�l �ll. A melan�zis a szerv�lokn�l is megfigyelhet� (ahogyan a fekete p�rducn�l), de fogs�gban el�fordultak m�r feh�r alapon ez�stsz�rke pettyekkel d�sz�tett bund�j� p�ld�nyok is.

�letm�dja
Tud f�ra m�szni �s �szni is, de ezen k�pess�geit ritk�n haszn�lja. Kit�n� l�t�sa mellett, kiv�telesen j� hall�sa is nagyban seg�ti a vad�szat sor�n. A n�st�nyek vad�szter�lete nagyj�b�l 2–9 km2-es, a h�mek� ennek dupl�ja �s rendszerint kett� vagy t�bb n�st�ny�vel �tfed�sben van. T�bbnyire �jszaka vad�szik. Zs�km�nyai f�leg r�gcs�l�k (amelyeket id�nk�nt a f�ld al�l �s el�), nyulak, szirti borzok, kisebb antilopok, halak �s madarak (ez ut�bbiak elejt�s�hez k�pes ak�r 3 m�ter magasra is felugrani).El�fordul, hogy a feln�tt h�mek napk�zben k�z�sen t�ltik az idej�ket.[1] A h�mek viselked�s�ben id�nk�nt ritu�lis agresszi� figyelhet� meg. Ekkor a k�t szemben �l� �llat k�z�l az egyik a felemelt mancs�t a m�sik mellkas�hoz �rinti, amelyet az megharap. Ebb�l a mozdulatsorb�l val�di harc is kibontakozhat, de ez ritk�n fordul el�.