A gep�rd (Acinonyx jubatus) a macskaf�l�k csal�dj�ba tartoz� Acinonyx nembe tartoz� egyetlen �l� faj. Jellegzetes ragadoz�, mely lopakod�s vagy falk�ban vad�sz�s helyett ink�bb gyorsas�gi f�l�ny�t kihaszn�lva ejti el �ldozat�t. A leggyorsabb sz�razf�ldi eml�sk�nt r�vid t�von el�rheti ak�r a 110 km/�ra sebess�get is.

Etimol�gia
Nem�nek tudom�nyos neve, az Acinonyx, g�r�g�l azt jelenti „nem mozg� karom”, mivel karmai akkor is l�that�ak maradnak, ha az �llat visszah�zza �ket, m�g a fajn�v, jubatus, jelent�se latinul „s�r�nyes”.
A magyar gep�rd n�v (ak�rcsak a francia gu�pard vagy a n�met Gepard) a latin gattus pardus („macska-leop�rd”) kifejez�sb�l sz�rmazik. Angolul a gep�rd neve „cheetah” (ejtsd: cs�t�). Ez az azonos jelent�s� hindi cs�t� sz� �tv�tele, amely tal�n a „pettyezett” jelent�s� szanszkrit csitraka elnevez�sb�l ered.

Le�r�s
Gep�rdok a Masai Mara Vadrezerv�tumban, Keny�ban
A gep�rd nagyon izmos, b�r a teste karcs�nak �s t�r�kenynek t�nik. Mellkasa dombor�, m�g a hasa m�lyen beh�zott. Kis feje, r�vid orra �s magasan �l� szemei, kis kerek f�lei �s a maxim�lis oxig�nbevitelhez nagy orrlyukai vannak. A gep�rd sz�re s�rg�s sz�n�, fekete kerek pettyekkel, amely seg�ti az �lc�z�sban. Az orra k�t oldal�n fekete 'k�nnycsepp'-szer� minta h�z�dik lefel� a szem�t�l a sz�ja sark�ig. A feln�tt �llatok s�lya 40–65 kg k�z�tt mozog, testhossza 112–135 cm, m�g farka el�rheti a 84 cm-t is.
A gep�rdokn�l el�fordul a ritk�s mint�zat� mut�ci�, illetve a nagyobb, foltszer�, �sszeolvad� pettyekkel mint�zott v�ltozat, mely kir�lygep�rd n�ven ismert. Egykor k�l�n alfajnak tartott�k, �m ez csup�n az afrikai gep�rd egyik ritka sz�nv�ltozata. A kir�lygep�rd sz�ne miatt nehezebben �l meg a vadonban, �m fogs�gban szaporodhatnak (l�sd lentebb).
Gyakran keverik �ssze a leop�rddal, hab�r meg lehet �ket k�l�nb�ztetni, p�ld�ul a gep�rd orr�nak k�t oldal�n h�z�d� k�nnycsepp-alak� vonalakr�l, melyek a szeme sark�t�l a sz�j�ig h�z�dnak. A gep�rd testalkata is nagyban k�l�nb�zik a leop�rd�t�l, a legjellegzetesebb elt�r�s a gep�rd v�kony �s kiv�telesen hossz� farka, amelynek a sz�guld�s k�zbeni egyens�lyoz�sn�l veszi nagy haszn�t. A gep�rd bund�ja s�rg�s, vagy barn�ss�rga sz�n�, 10–18 cm �tm�r�j� fekete pettyekkel tark�tva. A feh�r hast�j�kon nincsenek pettyek �s a fark�n lev� pettyek n�gy-hat s�t�t gy�r�v� olvadnak egybe. A gep�rd farka gyakran bozontos feh�r bojtban v�gz�dik. A h�m gep�rdok valamivel nagyobbak, mint a n�st�nyek �s a fej�k is nagyobb, �m tulajdons�gaik alapj�n neh�z k�l�nbs�get tenni k�z�tt�k.
A gep�rdok (a pum�khoz, h�p�rducokhoz �s k�dfoltos p�rducokhoz hasonl�an) tudnak dorombolni, ahogy besz�vj�k a leveg�t, de nem tudnak b�gni. Ezzel szemben az oroszl�nok, tigrisek, leop�rdok �s jagu�rok tudnak b�gni, de nem k�pesek dorombolni, kiv�ve a kil�gz�s sor�n.
A gep�rd mancsain csak f�lig visszah�zhat� karmok vannak (a macskaf�l�k k�z�tt csak a hal�szmacska �s az iriomote-szigeti macska mutatja m�g ezt a jellegzetess�get). A vissza nem h�zhat� karmok nagyobb kapaszkod�si lehet�s�get biztos�tanak nagy sebess�gn�l, �s seg�tenek a gyorsul�sn�l �s a man�verez�sben, �gy ugyanazt a c�lt szolg�lj�k, mint a kuty�k karmai. A gep�rd karmainak �z�leti fel�p�t�se ugyanolyan, mint a t�bbi macskaf�l�nek, egyszer�en csak nincs meg az a b�r- �s sz�rh�vely, ami elrejti a karmokat. A f�k�r�m kiv�tel�vel, a gep�rd karmai sokkal r�videbbek �s er�sebbek, mint a t�bbi macskaf�l��.