A Gr�vy-zebra (Equus grevyi) a p�ratlanujj� pat�sok (Perissodactyla) rendj�be, ezen bel�l a l�f�l�k (Equidae) csal�dj�ba tartoz� ritka kelet-afrikai eml�s, a n�gy zebrafaj legnagyobbika. Nev�t Jules Gr�vy 19. sz�zadi francia k�zt�rsas�gi eln�kr�l kapta, aki egy ilyen �llatot kapott aj�nd�kba Abessz�ni�t�l.A t�bbi zebr�t�l elt�r�en ez a faj nem alkot �lland� csord�kat, a k�l�nb�z� nem� egyedek v�letlenszer�en ver�dnek �ssze. N�h�ny cs�d�r – az �sszes kb. 10%-a – territ�riumot tart fenn, de azt nem v�delmezi a betolakod�kkal szemben – igaz, azok sem pr�b�lnak p�rosodni idegen ter�leten. A ter�letek n�v�nyev�kn�l szokatlanul nagy m�ret�ek is lehetnek: 2,7 – 10,2 km² k�z�tt mozoghatnak.A Gr�vy-zebra minden rokon�hoz hasonl�an nappal akt�v n�v�nyev�, els�sorban f�f�l�kkel t�pl�lkozik.A t�bbi zebrafajt�l j�l elk�l�n�thet� igen s�r� fekete cs�koz�sa miatt, amely feh�res-kr�msz�n� has�n �s a feh�rrel keretezett fekete orr�n k�v�l eg�sz test�t, robusztus nyak�t �s fej�t, illetve v�gtagjait is bor�tja. H�t�n a gerinc ment�n feh�rrel keretezett fekete s�v fut v�gig. S�r�nye r�vid, durva sz�r�.Marmagass�ga �tlagosan 135-160 centim�ter, fara enn�l n�mileg alacsonyabb. Testhossza 250-275 centim�teres, farka 55-75 centim�ter. A faj �tlagos testt�mege 350-450 kilogramm k�z�tt mozog.A Gr�vy-zebra ma kiz�r�lag D�l-Eti�pia (az Ogaden �s az Avas v�lgye) �s Kenya sz�raz ter�letein, boz�tosokban �s f�ves puszt�kon fordul el� mind kisebb sz�mban. Szom�li�b�l az 1970-es �vekben pusztult ki v�gleg.