Egyiptom gazdas�g�nak meghat�roz� �gazatai a mez�gazdas�g, a k�olaj-export, a turizmus �s a m�dia. Jelent�s bev�teli forr�st jelent a t�bb mint 5 milli� k�lf�ld�n (Sza�d-Ar�bi�ban, az Arab-�b�l t�rs�g�ben �s Eur�p�ban) dolgoz� egyiptomi �ltal hazak�ld�tt p�nz.

Egyiptomban kev�s a megm�velhet� f�ldter�let, �s a gazd�lkod�s nagy m�rt�kben f�gg a N�lust�l. Az 1971-ben elk�sz�lt Asszu�ni-g�t �s az �ltala l�trehozott Nasszer-t� jav�tott a helyzeten (b�r az �kol�giai rendszerre gyakorolt hat�sa nem volt kedvez�), a gyors n�pess�gn�veked�s (az arab vil�gban a leggyorsabb) tov�bbra is probl�m�t okoz az �lelmiszerell�t�s ter�n, �s a t�rsadalmi fesz�lts�gek egy r�sze is erre vezethet� vissza.

A korm�ny az elm�lt �vekben f�k�nt az Egyes�lt �llamok t�mogat�s�val jelent�s h�rk�zl�si �s infrastruktur�lis fejleszt�sekbe kezdett a gazdas�gi reform �rdek�ben. (Izrael ut�n Egyiptom kapja a legt�bb seg�lyt az USA-t�l.)

Mez�gazdas�g
R�gen egyiptomi gyapotot haszn�ltak a brit textiliparban, l�v�n hogy Egyiptom brit gyarmat volt. M�ra a gyapot szerepe cs�kkent.

Egyiptom f�k�nt a csemegesz�l�k termeszt�s�re berendezkedett sz�l�szeteket tart fent mez�gazdas�g�ban. A csemegesz�l�k termeszt�s�nek �s importj�nak 80%-�t k�t f� fajta, a piros h�s� „flame seedless” �s a feh�r h�s� „sugraone” teszi ki. Mindk�t fajta magn�lk�li, m�z�des, roppan�s, vastagabb h�j�. Gazdag �s tel�tett �zvil�gukkal igen k�zkedvelt fajt�nak sz�m�tanak.

Kereskedelem
A kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat k�l�n miniszt�rium koordin�lja, m�g az EU tags�gunk el�tt vel�nk is rengeteg k�toldal� kereskedelmi kapcsolat sz�letett. K�olajterm�keket, gyapj�t, textilt export�l els�sorban az EU fel� (47%), de a vev�k k�z�tt van az USA (14%),�s k�zeli szomsz�dja, T�r�korsz�g is(8%). F� behozatali forr�sa szint�n az eur�pai orsz�gokhoz k�t�dik (42%), kedvelik az amerikai term�keket (16%), de egyes �gazatokban (elektronika, finommechanika) ink�bb Jap�nnal �zletel (5%). N�h�ny jellegzetes adat: a kitermelt 6 milli�rd barrel olajb�l mind�ssze 300 milli�t dolgoz fel, a t�bbit eladja nyersolajk�nt. A hal�szatb�l mintegy �vi 300 ezer tonna hal ker�l k�lf�ldre r�szben feldolgozva, r�szben jegelve.