Alg�ria ter�let�nek m�r csak alig 2%-�t bor�tja erd�. Az Atlasz vid�k term�szetes n�v�nytakar�j�t eredend�en a kem�nylomb� erd�k alkott�k, melyeket m�ra m�r szinte teljesen kiirtottak. Hely�k�n a v�lgyekben mez�gazdas�gi termel�s folyik, a hegyoldalakon pedig mediterr�n cserj�s, a macchia teny�szik. A Tell-Atlasz kell�k�ppen csapad�kos �szaki lejt�in a macchia mellett aleppofeny�, parat�lgy �s magyalt�lgy, valamint az 1600 m feletti ter�leteken c�drusok n�nek. Kabili�ban m�g vannak �sszef�gg� erd�s�gek. A Sott-fenns�k uralkod� n�v�nyzete az alfaf� s az �r�m. A Szaharai-Atlasz hegyvid�ki sztyepp�je d�len kop�r sivatagba megy �t; eml�t�sre m�lt� n�v�nyzet (els�sorban datolyap�lma) csak a peremvid�keken s a talajv�zzel rendelkez� ter�leteken (o�zisokban) n�. A Szahara n�v�nyzete a sz�razs�ghoz alkalmazkodott fajokb�l �ll. Ezek vagy igen r�vid teny�szidej� efemerek vagy szukkulens (pozsg�s), geofiton, illetve a gy�ker�ket a v�z ut�n nagy m�lys�gbe lebocs�t� �vel� n�v�nyek. A k�l�nb�z� sivatagt�pusokban elt�r� n�v�nyt�rsul�sok alakulnak ki. A homokd�n�ken a tevef� �s az �zelt szakszaul mellett a Retama �s a Calligonum fajok n�nek. A kavicsos, agyagos ter�leteken n�h�ny Aristida �s Anabasis faj tengeti �let�t. A sziklasivatagokban van a legkevesebb n�v�ny. Az o�zisokon k�v�l val�di f�k (tamariszkusz �s ak�cia fajok) csak a v�dik, az id�szakos v�zfoly�sok v�lgyeiben �lnek.

Az �llatvil�g a n�v�nyekhez hasonl�an a sz�razs�ghoz alkalmazkodott �s fajokban szeg�ny. Valamennyi �llat gyors mozg�s� �s f�k�ppen �jszakai �letet �l. Els�sorban gazell�k �s a sivatagi r�ka, antilopok, ugr�egerek, k�gy�k, gy�kok, skorpi�k �lnek itt. A kis, l�nyeg�ben elz�rt o�zis-�korendszerekben k�l�nb�z� madarak - nagy ragadoz�madarak is - �s rovarok is tal�lhat�k. A legf�bb haszon�llat az egyp�p� teve, a dromed�r.