Alg�ri�ban a legr�gibb emberi telep�l�s nyomai az i.e. 400000-300000 k�r�li id�szakb�l (als� paleolitikum) sz�rmaznak. Az Or�n k�zel�ben tal�lt barlangrajzok (i.e.8000 k�r�l; az �gynevezett kapszi-kult�ra) a fels� paleolitikum idej�n keletkeztek. A neolitikum ("k�s� kapszi") az i.e. IV-II. �vezredig tartott ezen a vid�ken. Alg�ri�t berberek (vagy imazighek) lakj�k legal�bb i. e. 10.000 �ta. Az i.e. 12.sz�zadt�l a f�n�ciaiak kereskedelmi telepeket hoztak l�tre az �szaki partvid�ken �s kapcsolatba l�ptek a num�diai berber t�rzsekkel. I. e. 800 k�r�l alap�tott�k Karthag�t (Kart-Hadas - �jv�ros). Az i.e.3.sz�zadban k�t num�diai kir�lys�g j�tt l�tre: a masesiliusok �s a massiliusok birodalma. Massinissa, a missiliusok kir�lya, a II.pun h�bor�ban (i.e. 218-201) sz�vets�gre l�pett R�m�val, i.e.203-ban leig�zta a Syphax vezette, Karth�g�val sz�vetkez� masesiliusokat �s l�trehozta a num�diai birodalmat, ahol az i.e.3. �s 2. sz�zadban jelent�s v�rosok j�ttek l�tre (Cirta, Siga, Iol, Saldae). Magas fok� volt a mez�gazdas�g sz�nvonala, �l�nk a kereskedelem. Pun-berber civiliz�ci� alakult ki. Miut�n a r�maiak i.e. 105-ben legy�zt�k Jugurtha num�diai kir�lyt, aki heves ellen�ll�st tan�s�tott a h�d�t�kkal szemben, Num�di�t felosztott�k. Keleti r�sz�t i.e.46-ban Num�dia, nyugati r�sz�t i.e. 42-ben Mauretania Caesariensis n�ven r�mai provinci�v� alak�tott�k. A r�maiak sz�mos v�rost alap�tottak (Setif, Icosium, Timgad). Az �slakos berberek t�bb felkel�st is ind�tottak, melyek k�z�l Tacfarinas felkel�se volt a legnagyobb i.e.17-24 k�z�tt. Az i.sz.2.sz�zadt�l elterjedt a kereszt�nys�g. A 4.sz�zadban itt alakult ki a donatizmus, egy szakad�r mozgalom, ami Donatus, karth�g�i p�sp�kr�l kapta a nev�t. A mozgalom a hivatalos egyh�zzal szembeni teol�giai szemben�ll�son t�lmen�en t�rsadalmi tartalomra is szert tett. Az "igaz hit v�delm�nek" jelszav�val a rabszolg�k, colonusok �s kisparasztok harci ideol�gi�ja is volt a rabszolgatart�k, a hivatalnokok �s a paps�g ellen. A donatizmus feletti gy�zelemhez nagym�rt�kben hozz�j�rult a berber sz�rmaz�s� Szent �goston hipp�i p�sp�k (395-430) m�k�d�se is, akinek igen nagy r�sze volt a kereszt�ny �llam �s t�rsadalomtan magalap�t�s�ban. (Hippo Regius volt a mai Annaba v�ros el�dje.) Amikor a Nyugatr�mai Birodalom �sszeomlott, a berberek ism�t f�ggetlenek lettek sz�mos k�rzetben, m�s ter�letek ellen�rz�s�t a vand�lok szerezt�k meg (429-534), akiket v�g�l I. Justinianus biz�nci cs�sz�r t�bornokai �zt�k el. A biz�nci birodalom bizonytalan uralma az orsz�g keleti r�sz�n az arabok 8. sz�zadi �rkez�s�ig maradt fenn.