Az i.sz.647. �s 665.�vi arab t�mad�sok vetettek v�get a biz�nci uralomnak. Az arabok uralkod� arisztokrata kasztt� v�ltak �s a 8.sz�zad elej�n Alg�ri�t a damaszkuszi Omajj�d kalif�tushoz csatolt�k. A berberek egy r�sze n�h�ny �vtizedig heves ellen�ll�st tan�s�tott, amelyet olyan berber f�n�k�k vezettek, mint Kusyla �s Kahina, a berberek t�megei azonban fokozatosan felvett�k az iszl�m vall�st, sz�mos t�rzs �tvette az arab nyelvet �s kult�r�t is. Az araboknak fizetend� magas ad�k elleni harc a kh�ridzsit�k [4] el��zsiai eredet� eretnekmozgalm�ban jutott kifejez�sre. Ez a szekta az i.sz.740-742 k�z�tti fegyveres felkel�s sor�n legy�zte az Omajj�dokat, �s t�bb �llamot hozott l�tre �szak-Afrik�ban. Ezek k�z�l a legjelent�sebb szerepet az ibadi szekta �llama (egyes forr�sokban a taherti kir�lys�g 761-909)j�tszotta a Rusztamida dinasztia vezet�s�vel (776-t�l). Ez a fejedelems�g a kh�ridzsizmus szellemi k�zpontja �s a Szud�nnal folytatott arany- �s rabszolga-kereskedelem v�g�llom�sa volt. Amikor Kabili�ban a kutama t�rzs is �tt�rt az iszl�m hitre, a s�ita F�timida-dinasztia 909-ben megd�nt�tte a rusztamid�kat �s megh�d�totta Egyiptomot, s a Magreb feletti hatalmat vazallusukra a Zirida-dinaszti�ra ruh�zt�k. Ezek k�s�bb fell�zadtak �s szunnit�k lettek. A szunnitizmust a n�pes arab t�rzs, a Banu Hilal hozta mag�val, megkezdve a vid�k arabos�t�s�t. 1014-ben a Z�rid�k oldal�gi lesz�rmazottai, a Hamm�did�k �n�ll�sultak �s kiterjesztett�k uralmukat majdnem a mai Alg�ria eg�sz ter�let�re. Msila, Biskra, Setif, Constantine �s Bougie ekkor fejl�d�tt jelent�s kereskedelmi �s k�zm�vesk�zpontt�. 1082-ben Alg�ria Az Almor�vid�k birodalm�nak r�sze lett. 1152 �s 1235 k�z�tt az orsz�g a marokk�i Almoh�dok uralma al� ker�lt. Az almor�vid�k �s az almoh�dok, nyugatr�l sz�rmaz� berber dinaszti�i idej�n vall�si reform�torok l�ptek fel, viszonylagos b�ke �s fejl�d�s volt. Az almoh�dok �sszeoml�sa ut�n Alg�ria a h�rom ut�d�llam csatatere lett. 1235-ben az orsz�g nyugati r�sz�n az Abdelv�did�k l�trehozt�k a tlemceni (tilimsz�ni) kir�lys�got, ami 1554-ig �llt fenn. A marokk�i Mar�nid�kkal, valamint a tuniszi H�fizid�kkal kirobbant konfliktusok k�vetkezt�ben a tlemceni kir�lys�g uralma alatti ter�let a 13.sz�zad v�g�t�l lesz�k�lt. Alg�ri�ban megkezd�d�tt a feud�lis sz�ttagolts�g id�szaka. A 14.sz�zadban a Szud�nb�l id�ig vezet� aranykereskedelmi �tvonalak forgalma Egyiptom fel� fordult, a t�vols�gi kereskedelem hanyatl�s�val p�rhuzamosan a k�zponti hatalom is meggyeng�lt. A 15.sz�zadban lakoss�g iszlamiz�ci�ja, a malekita szertart�s szerinti szunnita ir�nyzat uralkod�v� v�l�sa befejez�d�tt. A berber hegyilak�k (Kabilia, Aurès, Ouarsenis) megtartott�k nyelv�ket, a lakoss�g z�me azonban �tvette az arab nyelvet. A 15-17. sz�zadban a Spanyolorsz�gb�l el�z�tt m�rok �s zsid�k telepedtek le a v�rosokban. A 15. �s a 16. sz�zadban a spanyolok megind�tott�k t�mad�saikat �s a partvid�k zaklat�s�t. Sz�mos tengerparti v�rost elfoglaltak (1505. Mersz el-Kebir, 1508.T�nès �s Or�n, 1510. Bougie �s az alg�ri Peñon), s innen ind�tottak t�mad�sokat az orsz�g belseje ellen. 1510-ben Tlemcen spanyol uralom al� ker�lt.