A spanyol fenyeget�ssel szemben az alg�riak a t�r�k kal�zokhoz fordultak seg�ts�g�rt.[5] Arudzs (Aruj) Barbarossa t�r�k kal�z katonai despotizmust vezetett be a v�rosban. Hal�la ut�n fiv�re, Khaireddin (Hajreddin,Khair ad-Din) Barbarossa �tvette a Mouhoubi-dinaszti�t�l a hatalmat, majd 1518-ban az eg�sz orsz�gra kiterjesztette uralm�t. A bels� zavarok lek�zd�se v�gett Barbarossa 1519-ben elismerte I. Szelim t�r�k szult�n fennhat�s�g�t, aki beglerb�gg� nevezte ki �s katonai seg�ts�gk�nt janics�rokat k�ld�tt neki. A beglerb�gek 1587-ig visszavert�k a spanyol h�d�t�si t�rekv�seket. V. K�roly spanyol kir�ly csapatai 1541-ben Alg�r el�tt szenvedtek veres�get. A legt�bb alg�riai v�ros felszabadult a spanyol megsz�ll�s al�l, Or�n kiv�tel�vel. Az alg�riai beglerb�gek a marokk�i szult�n h�d�t� t�rekv�seit is megakad�lyozt�k, elfoglalt�k Tlemcent, a spanyol h�b�res birodalmat 1554-ben, �s megh�d�tott�k a tuniszi Hafizida kir�lys�got is 1574-ben. Az uralkod� fels� r�teg a janics�r tisztikar (odzsak) volt. Tagjai a kal�zkapit�nyokkal (raiszok) versengtek. Az � idej�kben szil�rdultak meg Alg�ria modern hat�rai �szakon. A partvid�ken kal�zb�zisokat hoztak l�tre; er�s kal�zflott�t tartottak fenn, ez a kal�zkod�s Alg�rban az 1600-as �vekben volt a cs�cson. 1578 �s 1659 k�z�tt a szult�n �ltal kinevezett t�r�k pas�k uralkodtak, akiknek egyre s�lyosabb probl�m�kat okoztak a janics�rok �s a raiszok. A janics�rok azt�n 1659-ben megvont�k a pas�k jogait �s a saj�t ag�ikat juttatt�k hatalomra. Majd 1671-t�l 1830-ig a katon�k �ltal v�lasztott b�gek uralkodtak. Uralmuk a r�mai praetori�nus rendszer jelleg�t �lt�tte. Ezt a hatalmi rendszer a tisztikarnak a k�zigazgat�sban j�tszott d�nt� szerepe, a k�zponti hatalomnak a tartom�nyokban f�ggetlen uralkod�k�nt korm�nyz� b�gekkel szembeni gyenges�ge �s az orsz�gr�szek laza korm�nyz�sa jellemezte. Az alg�ri �llam 1711-t�l 1830-ig formailag az Oszm�n Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag f�ggetlen volt. �n�ll� k�lpolitik�t folytatott �s �l�nk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn Eur�p�val. A kal�zt�mad�sok azonban s�lyos zavarokat okoztak a f�ld�zi-tengeri haj�z�sban, s emiatt az eur�pai hatalmak egyre t�bbsz�r beavatkoztak. Az amerikai haj�k elleni kal�zt�mad�sok a mediterr�n t�rs�gben az Egyes�lt �llamok els� (1801-1805) �s m�sodik (1815) barb�rok elleni h�bor�j�hoz vezettek. A kal�zkod�s elleni t�rv�ny �rtelm�ben a haj�kon elfogott kal�zok rabszolg�k lettek; a kal�zok viszont D�l- �s Nyugat-Eur�p�b�l hurcolt�k rabszolgas�gba a part menti falvak lak�it.

Nyugat-Eur�p�ban a barb�r kal�zporty�knak nem szakadt v�ge 1816-ig, amikor a Brit Kir�lyi Haditenger�szet hat holland haj� t�mogat�s�val elpuszt�totta Alg�r kik�t�j�t �s a barb�r flott�t.

Spanyolorsz�g ekkoriban a helyi lakosok v�delm�re hivatkozva megsz�llta Alg�ria kik�t�it.