Alg�ri�t a franci�k 1830-ban kezdt�k megsz�llni Franciaorsz�g kereskedelmi �rdekeinek v�delme c�m�n. 1830.j�n.14. �s j�l.5. k�z�tt 36000 f�s exped�ci�s hader� sz�llt partra �s verte le a t�r�k csapatokat. A francia hadsereg v�res h�bor�ban foglalta el az alg�riai partvid�ket: az ott �l� lakoss�gnak csaknem egyharmada pusztult el a harcokban �s a civil lakoss�g ellen tervszer�en elk�vetett atrocit�sokban. A franci�k kezdetben csak Blida, Annaba, Bedzsaia �s Or�n v�rosokat foglalt�k el. 1832-ben robbant ki az Abdel-K�der vezette felkel�s a franci�k ellen, melyet csak 1847-ben, a felkel�k isly-i csataveszt�se ut�n siker�lt v�gleg leverni. 1834.j�l.22-�n Alg�ri�t francia birtokk� nyilv�n�tott�k �s f�korm�nyz�t neveztek ki az �l�re. �szak-Alg�ri�ban h�rom megy�t hoztak l�tre. Az �llami f�ldeket, az iszl�m k�z�ss�gek f�ldjeit a gyarmatos�t�k elkobozt�k, sz�mos t�rzset pedig el�ztek a f�ldj�r�l. A gyarmatos�t� nagybirtokos r�teg kez�ben egyre nagyobb f�ldter�letek �sszpontosultak. Hatalmas agr�rt�rsas�gok alakultak, amelyek t�bb, mint 10000 hekt�r f�l�tt rendelkeztek. (Pl. a Compagnie Genevoise �s a Soci�t� G�n�rale Alf�rienne) 1870-t�l a franci�k nagy l�tsz�m� betelep�t�ssel a partvid�k kultur�lis arculat�t, etnikai �sszet�tel�t �s birtokviszonyait a bennsz�l�tt lakoss�g sz�m�ra el�nytelen�l megv�ltoztatt�k. Az anyaorsz�gon k�v�li ter�letek k�z�tt Alg�ria speci�lis st�tusszal b�rt: b�r gyakorlatilag "gyarmatnak" sz�m�tott, k�zigazgat�si �rtelemben Franciaorsz�g tengeren t�li megy�je volt. A franci�k �ltal ir�ny�tott ter�letek k�z�l Alg�ri�ban telepedett le a legt�bb anyaorsz�gi telepes (colon), akiket lesz�rmazottaikkal egy�tt mindm�ig pied noir-oknak (fekete l�b�ak, a partrasz�ll� francia katon�k csizm�j�nak sz�ne ut�n) neveznek. A pied noir-ok Alg�ri�ban eur�pai �letm�dot honos�tottak meg, �s kialak�tott�k az orsz�g nagyv�rosainak m�ig domin�ns arculat�t. Az anyaorsz�g jog�llami berendezked�s�b�l Alg�ria helyi lakoss�ga nem sokat �rezhetett, hiszen nem rendelkeztek az eur�paiakat megillet� jogokkal. A bennsz�l�ttekre a gyarmati igazgat�s t�rv�nyei vonatkoztak, m�g a "fekete l�b�ak" francia �llampolg�rnak min�s�ltek. Az alg�riaiak k�z�l 1870 �s 1946 k�z�tt csup�n egy csek�ly kisebbs�g szerezte meg a francia polg�rjogokat, mivel ennek felt�tele a muszlim szem�lyi jog�ll�s felad�sa volt. Tagadhatatlan azonban, hogy a gyarmatos�tott orsz�gban megpezsd�lt a gazdas�gi �let, fejl�d�tt az els�sorban francia exportra termel� sz�l�- �s gabonatermel�s. A nyersanyagtermel�s (f�leg vas�rc �s foszf�t b�ny�szata), a bankok �s a k�lkereskedelem, a gyeng�n fejlett iparv�llalatok szinte kiv�tel n�lk�l az anyaorsz�gi, francia t�ke, vagy a vele szoros kapcsolatot tart� helyi telepesek kez�ben volt. Ugyanakkor a belf�ldi k�zm�ipart t�nkretette az ipari t�megcikkek behozatala. Az I. vil�gh�bor� ut�n Alg�r a m�sodik legnagyobb "francia" kik�t� lett.

A II. vil�gh�bor� alatt Alg�ria a "Szabad Franciaorsz�got" jelentette. A sz�vets�ges csapatok 1942 v�g�n sz�lltak partra Alg�ri�ban. A franci�k r�szben ter�let�r�l szervezt�k a megsz�ll� N�metorsz�g elleni ellen�ll�st.

A gyarmatos�t�s t�bb mint egy �s negyedsz�zados t�rt�nete mindm�ig heves t�rt�n�szi �s k�z�leti vit�k t�rgya. Egyes eur�paiak (els�sorban nacionalista politikusok) a gyarmatos�t�s korszak�t hajlamosak civiliz�ci�s misszi�k�nt bemutatni, ami ez joggal s�rti a francia igazgat�s korszak�ban elnyomott helyi lakoss�got. Az alg�riai vall�si integrista �s/vagy nacionalista mozgalmak pedig minden baj okoz�j�t a francia megsz�ll�kban (�ltal�ban pedig a Nyugatban) v�lik megtal�lni.