A gyarmatos�t�k elleni szervezked�sek m�r az I. vil�gh�bor�t k�vet�en elkezd�dtek �s az 1930-as �vekben �rtek el komolyabb szervezetts�get. Az �szak-Afrika Csillaga nev� csoport, Messzali H�ddzs vezet�s�vel 1933-t�l a f�ggetlens�g k�vetel�s�vel l�pett fel. A halad� nemzeti p�rtok mind felvett�k a harcot a demokratikus szabads�gjogok�rt, az alg�riaiak szoci�lis helyzet�nek jav�t�s��rt, az arab-iszl�m kult�ra meg�rz�s��rt �s a f�ggetlens�g k�rd�s�t is felvetett�k. E p�rtok legjelesebb k�pvisel�je volt Ben Dzsall�l, Ferh�t Abb�sz �s Ben B�di. 1936-ban j�tt l�tre a Muzulm�n Kongresszus nev� antiimperialista t�m�r�l�s, amely szorosan egy�ttm�k�d�tt a francia n�pfronttal. 1943.febru�rj�ban a Ferh�t Abb�sz k�r� csoportosult nemzeti er�k megfogalmazt�k az Alg�riai N�p Manifesztum�t, amiben a Franciaorsz�ggal sz�vets�gben l�v� f�ggetlen Alg�ria megteremt�s�t k�vetelt�k a h�bor� befejez�se ut�n. Az orsz�g keleti ter�let�n 1945.m�jus�ban fegyveres felkel�s robbant ki, amit a francia gyarmati hadsereg brut�lisan elfojtott, az �ldozatok sz�ma meghaladta a 10 ezret. A felkel�s hat�s�ra kibocs�tott 1947.�vi stat�tum a franci�kkal azonos jogokat biztos�tott ugyan a muszlimoknak, de a gyarmati elnyom�son l�nyeg�ben nem v�ltoztatott. �gy a kispolg�ri, nacionalista MTDL (Mozgalom a Demokratikus Szabads�gjogok Gy�zelm��rt) szervezet�b�l kiv�ltak a fegyveres harc h�vei �s megalak�tott�k a FLN-t (Nemzeti Felszabad�t�si Front). Az FNL 1954. november 1-j�n fegyveres felkel�st robbantott ki. Az FLN-hez csatlakoztak a magukat feloszlat� nacionalista p�rtok is. 1956. augusztus�ban az FNL kongresszust tartott Szumm�nban (Soumman), melyen elfogadta nemzeti forradalom programj�t. Ekkor m�r Alg�ri�ban 400000 f�nyi francia hadsereg harcolt az alg�riai hazafiak ellen �s francia-angol intervenci� t�rt�nt Egyiptomban (Szuezi-v�ls�g, m�sodik arab-izraeli h�bor�). 1957-ben a tun�ziai-alg�riai hat�ron a franci�k ki�p�tett�k a Morice-vonalat (Annab�t�l Tebess�ig). 1958. m�jus 13-�n a gyarmatos�t�k �s a francia hadsereg jobboldali k�rei Alg�rban puccsott hajtottak v�gre, ami nagyban hozz�j�rult de Gaulle hatalomra jut�s�hoz �s a IV.K�zt�rsas�g buk�s�hoz. 1958. szeptember 19-�n Ferh�t Abb�sz vezet�s�vel Kair�ban megalakult az Alg�riai K�zt�rsas�g Ideiglenes Korm�nya. 1959.szept.16-�n, miut�n az ism�telten megind�tott nagy katonai hadm�veletek sem hoztak a franci�k sz�m�ra eredm�ny, de Gaulle elismerte Alg�ria �nrendelkez�si jog�t. 1960.j�nius�ban Melunban kezd�dtek meg a t�rgyal�sok a francia korm�ny �s az ideiglenes alg�riai korm�ny k�pvisel�i k�z�tt. A t�rgyal�sokat ellenz�k - Challe, Jouhaud, Zeller �s Salan t�bornokok vezet�s�vel - 1961. �prilis 22-�n sikertelen puccsot hajtottak v�gre, s ennek nyom�n j�tt l�tre az OAS nev� terrorszervezet. A nyolc �vig tart� alg�riai h�bor� v�g�l az 1962. m�rcius 19-ei t�zsz�neti meg�llapod�ssal �s az Alg�ria f�ggetlens�g�t elismer� eviani egyezm�ny al��r�s�val fejez�d�tt be. K�ts�gtelen, hogy az Alg�ria f�ggetlens�g�hez vezet� h�bor�ban mindk�t hadvisel� f�l olyan eszk�z�ket alkalmazott, amelyeknek c�lja a civil lakoss�g terroriz�l�sa volt. A francia hadsereg brut�lisan b�nt el a l�zad�kkal, �s komolyabb rajta�t�sekkor a civil lakoss�got sem k�m�lte. A francia uralom ellen l�zad�k egyes paramilit�ris szervezetei pedig az �rtatlan polg�ri lakoss�g ellen k�vettek el sz�mtalan v�res mer�nyletet. A francia politikai elit meghat�roz� r�sze eg�szen az '50-es �vek v�g�ig azon az �ll�sponton volt, hogy Alg�ria nem v�lhat f�ggetlenn�. Ennek az attit�dnek eml�kezetes illusztr�ci�ja a k�s�bbi szocialista �llamf�, az '50-es �vekben Pierre Mendès-France korm�ny�ban bel�gyminiszterk�nt szolg�l� Fran�ois Mitterand-t�l sz�rmazik: "L'Alg�rie, c'est la France" (Alg�ria = Franciaorsz�g). Alg�ria eset�ben term�szetesen sokkal r�g�sebb volt a f�ggetlens�ghez vezet� �t mint az '50-es �vek k�zep�re m�r f�ggetlenn� v�lt Tun�zi�ban �s Marokk�ban: a milli�s nagys�g� francia lakoss�g �rdekei eleve megk�t�tt�k az anyaorsz�gi politikusok kez�t. Az elh�z�d�, egyre v�resebb� v�l� alg�riai h�bor� v�g�l alkotm�nyos v�ls�ghelyzethez vezetett Franciaorsz�gban, amit a n�metek elleni felszabad�t� h�bor�t vez�nyl� Charles de Gaulle t�bornok 1958. �vi �jb�li sz�nrel�p�se (ellenfelei akkori sz�haszn�lattal "puccsa"), majd a nemzetgy�l�s �ltali felhatalmaz�sa (�s k�zt�rsas�gi eln�kk� v�laszt�sa) mozd�tott ki a holtpontr�l. De Gaulle fell�p�se nemcsak abban a tekintetben volt meghat�roz�, hogy a francia politikai elit (n�gy �v tov�bbi kem�ny h�bor�t k�vet�en) bel�tta, hogy az alg�riai f�ggetlens�g elker�lhetetlen, hanem Franciaorsz�g m�ig �rv�nyes alkotm�nyos berendezked�snek (az V. k�zt�rsas�gnak) a megteremt�s�ben is.