A f�ggetlens�g kiv�v�s�t k�vet�en a kapcsolatok a volt gyarmattart�val csak lassan normaliz�l�dnak, a 2000-es �vek els� �vtized�ben (az alg�riai polg�rh�bor� v�gezt�vel) azonban �jabb lend�letet kaptak.

Az �n�ll�sult Alg�ria egy saj�tos fejl�d�si p�ly�ra l�pett, mely �tv�zte az arab nacionalizmus �s az �llamszocializmus bizonyos elemeit. Az iparban �s a mez�gazdas�gban jelent�s �llamos�t�sokra ker�lt sor. Az iszl�mot Alg�ria �llamvall�s�v� tett�k – ezzel egy�tt Alg�ria �llamvezet�se �s k�zigazgat�sa a vil�gi berendezked�s� arab �llamok�n�l l�nyeg�ben semmivel sem volt vall�sosabb. A t�bb mint egymilli�s francia lakoss�g nagy r�sze a '60-as �vekben elhagyta az orsz�got. Az olajbev�telek fokoz�d�s�val nagy beruh�z�sokat eszk�z�ltek, melyeket r�szben hitelb�l fedeztek. Az orsz�g f�ggetlens�g�t k�vet�en bel�pett az Arab Lig�ba �s az Afrikai Uni�ba. A '80-as �vek v�g�n alap�t� tagja az Arab Magreb Uni�nak. A f�ggetlens�g els� �veiben a hatalmi elitet komoly belharcok osztott�k meg. Az orsz�got 1962-t�l ir�ny�t� Mohamed Ahmed Ben Bella eln�k�t kor�bbi harcost�rsa, Houari Boumedien 1965. j�nius 19-�n v�rtelen puccsal t�vol�totta el a hatalomb�l. Boumedien 1979-ben bek�vetkezett v�ratlan hal�t k�vet�en Chadli Bendjedid eln�k �llt az orsz�g �l�re.

A f�ggetlens�gt�l kezdve az orsz�got megszak�t�s n�lk�l vezet�, gyakorlatilag "�llamp�rt" szerep�t bet�lt� Front de la lib�ration nationale (FLN) a '80-as �vek v�ge fel� a rendszer bizonyos fok� liberaliz�l�s�t t�zte ki c�lul. Ennek egyik els� l�p�sek�nt 1989-ben t�bbp�rti �nkorm�nyzati v�laszt�sokat rendeztek. Ekkor er�s�d�tt meg, �s v�lt orsz�gos politikai mozgalomm� az Alg�ria iszl�m k�zt�rsas�gg� �talak�t�s�t z�szl�j�ra t�z� Front islamique du salut (FIS). Az orsz�got ir�ny�t� FLN �s a k�t �s f�l �vtized sor�n megszil�rdult klient�ra �rdekeit elsz�ntan v�delmez� katonai elit term�szetesen nem n�zte j� szemmel az iszlamista ellenz�k meger�s�d�s�t. (Az iszl�m integrista mozgalmak t�rnyer�s�nek egyik els� jelek�nt alg�riaiak sz�zai harcoltak a szovjet megsz�ll�s ellen k�zd� Afganiszt�nban a felkel�k oldal�n. Ezek az orsz�gba visszat�rve a belpolitik�ra koncentr�lva folytatt�k az ideol�giai, majd egyre ink�bb fegyveres harcukat.) Az, hogy a t�rsadalmi el�gedetlens�g vall�sos k�nt�sben jelent meg szinte mag�t�l �rtet�d�nek t�nhet: a f�ggetlens�get k�vet�en az orsz�got korm�nyz�, kor�bbi forradalmi "�lcsapat" pazarl�, korrupt uralma a szer�nyebb k�r�lm�nyek k�z�tt �l�, gyorsan n�vekv� n�pess�gben �rthet� visszatetsz�st v�ltott ki. Az egyszer�bb n�pt�megek �s nem kev�s, a korrupt �llamp�rti �vtizedekt�l megundorodott, magasan k�pzett �rtelmis�gi sz�m�ra a szekul�ris, modern t�rsadalom az FLN b�rokratikus uralm�t jelentette. Ennek purit�n alternat�v�jak�nt v�lhatott vonz�v� az iszl�m integrista mozgalom �s legf�bb ereje, a FIS. A FIS meghat�roz� vezet�i, kiv�ltk�pp Abassi Madani �s Ali Belhadj karizmatikus, a t�megek nyelv�n �rt� sz�nokok. Madani az Alg�ri Egyetem szociol�giaprofesszorak�nt m�r a '80-as �vekben konfliktusba ker�lt az �llami vezet�ssel, amikor a francia helyett az arab nyelv� egyetemi oktat�s mellett �llt ki. A FIS 1989-es alap�t�sakor Madani jelentette be, hogy a mozgalom c�lja az iszl�m jogrend, a saria bevezet�se. (Ennek gyakorlati vonatkoz�sai mindm�ig hom�lyosak �s vita t�rgy�t k�pezik: a jogrendj�kben a sari�t alkalmaz� (vagy arra hivatkoz�) orsz�gok, mint p�ld�ul Sza�d Ar�bia vagy Maurit�nia k�z�tti k�l�nbs�gek gyakran jelent�sebbek mint a hasonl�s�gok.)