Alg�ria modern kultur�lis kisug�rz�s�nak meghat�roz� eleme a rai zene, amelynek t�bb meghat�roz� szt�rja (�gy p�ld�ul Cheb Khaled, a rai kir�lya) is alg�riai sz�rmaz�s�.

Oktat�si rendszer
�ltal�nos tank�telezetts�g 6-t�l 15 �ves korig van. A k�pzetts�gben jelent�s az elt�r�s a f�rfiak �s a n�k, illetve v�ros �s vid�k k�z�tt. A feln�ttoktat�s s a nagyobb beiskol�z�s eredm�nyek�nt az analfab�t�k ar�nya ma m�r kb. 50%. Az orsz�gban t�zn�l t�bb egyetem van; az els�t 1879-ben alap�tott�k Alg�rban.
Kultur�lis int�zm�nyek [szerkeszt�s]

Tudom�ny
Az iszl�m t�rh�d�t�s�val felvir�gzott az orsz�gban a tudom�ny is. Ibn Rushd (Averroes) a 12. sz�zadban igyekezett Arisztotel�sz filoz�fi�j�t az �jplatonikus gondolkod�ssal �s az iszl�m vall�ssal �sszhangba hozni s Eur�p�ban elterjeszteni. Ibn Khaldum a 14. sz�zadban �sszehasonl�t� t�rt�neti m�dszerrel kidolgozta a k�l�nb�z� n�pek kult�rk�r�nek elm�let�t, amely szerint a t�rt�nelem, t�rv�nyszer�en alakult a kezdett�l, a nom�d �letm�dt�l a v�rosi luxusig.

Tilimsenben, B�jai�ban, Constantine-ban jelent�s iszl�m egyetemeket alap�tottak. Ezek a medreszek egyar�nt foglalkoztak a vall�ssal �s a tudom�nyokkal. Pomp�s �p�leteik r�szben mindm�ig fennmaradtak.

M�v�szetek
Alg�ria nem csak az alg�riai irodalom sz�m�ra adott nagy neveket, hanem a vil�girodalom sz�m�ra is h�rom nyelven: arabul, berber nyelven �s franci�ul. Az alg�riai irodalom legkiemelked�bb alakjai: Albert Camus, Mohammed D�b, �sszija Dzseb�r, Mul�d Fera�n, Mul�d Maammeri, Ben Badisz, Mohammad al-Id Hammu, Mufdi Zakarijja, Marcel Moussy, Malek Haddad, valamint K�teb J�sz�n, E.Robblès �s J.Roy.

Hagyom�nyok, n�prajz
K�z�p- �s D�l-Alg�ria k�l�nb�z� berber t�rzsei k�z�tt jelent�s kultur�lis k�l�nbs�gek vannak. A Souf vid�k nagyr�szt banu hilal t�rzsb�l sz�rmaz� lakosai ma m�r letelepedtek, de �rzik az antik Karth�g�-korabeli erk�lcseiket �s szok�saikat. Guemarban, D�bil�ban �s Behim�ban az �v legforr�bb id�szak�ban �lik meg a Siouf-B�bila �nnepeket, amely val�sz�n�leg az �si Jupiter-kultuszban gy�keredzik. Az �nnep sor�n, amikor lesz�ll az este, a r�sztvev�k lecs�sznak a magas d�n�kr�l, ami k�l�n�s, zeng� "dallamot" hoz l�tre: ezt misztikus zen�nek v�lik.

M'Zabban az ibadit�k iszl�m szekt�j�hoz tartoz� mozabit�k t�bb mint ezer�ves, szigor�an hierarchikus k�z�ss�gben �lnek. A tuaregekn�k is szigor� kasztrendszer honos; csak az imohagh elnevez�s� nemess�gnek van joga a teveteny�szt�sre �s f�ldtulajdonra. A k�zm�vesek a legals� kaszthoz tartoznak; mint "megvetettek" (in�dok) a rabszolg�kn�l is als�bb rend�ek. A m�rokn�l gyakori a t�bbnej�s�g, a tuaregek viszont egynej�ek, s a f�rfiak is elkend�zik az arcukat.