Az �sszter�letnek csak a 3,5%-�n folyik n�v�nytermeszt�s, 15%-a legel�, 2%-a erd�, a t�bbi egy�b, f�leg sivatag. Az orsz�g az �lelmiszer sz�ks�glet�nek csak a t�red�k�t tudja megtermelni. A partvid�ken �s a hegys�gek v�lgyeiben sz�l�t, b�z�t, �rp�t, burgony�t, narancsot, paradicsomot, olajbogy�t �s datoly�t termesztenek. A kiterjedt parat�lgy erd�k Alg�ri�t a vil�g egyik legnagyobb parafatermel�iv� teszik. A d�li o�zisok jellegzetes haszonn�v�nye a datolya. A vil�g m�sodik datolyatermel�je Alg�ria. Juhot, kecsk�t legeltetnek a hegys�gek lejt�in �s a Sott-fenns�kon. A helyenk�nt tartott szarvasmarh�n k�v�l, a teherhord�sra haszn�lt szam�r �s teve �rdemel m�g eml�t�st.

A f�ldreform sor�n a volt gyarmatos�t�k birtokait �nigazgat� paraszti kollekt�v�k (sz�vetkezetek) vett�k �t. Az arab-berber nagybirtokokat felsz�molt�k. A f�ldbirtokok fels� hat�r�t a gabonaf�ldekn�l 50, a sz�l�kn�l 20, a kertekn�l 5 hekt�rban maxim�lt�k. Az �gy nyert ter�leteket, valamint a m�vel�s al� vett sz�zf�ldeket a f�ldn�lk�liek �s a kisparasztok kapt�k meg. A gazd�lkod�s sz�nvonala a kisbirtokokon alacsony, a g�pes�tett, kemiz�lt nagy�zemek termel�kenys�ge nagyobb.