1951. december 24-n fggetlen kirlysgg vlt. 1959-ben jelents kolaj-kszletet fedeztek fel, ennek nyomn megnttek az llami bevtelek. A vilg egyik legszegnyebb orszgbl hirtelen rendkvl gazdag orszg lett. Br az olajjvedelem nagyon megnvelte a lbiai llam pnzgyi lehetsgeit, a npessget irritlta, hogy ez a gazdagsg a kirly s az elit kezben sszpontosult. Ebben az idben terjedtek el nasszerizmus s az arab nacionalizmus eszmi szak-Afrikban s a Kzel-Keleten. Ez is kihatott Lbia bels viszonyaira.
Az 1969. szeptember 1-jn katonai puccsal ltrehozott iszlm alapokon nyugv arab szocialista llam egyre fokozdan nyugatellenes politikt folytatott. Az orszg lre Moamer Kadafi ezredes kerlt. Az arab nacionalizmus s a szocializmus egy sajtos tvzett dolgozta ki s tette ltalnoss az orszgban. Lbia az arab egysg rdekben tbbszr tett fdercis javaslatot Egyiptomnak, Tunzinak s Csdnak is. 1972-ben Egyiptommal s Szrival kzsen megalaptottk az Arab Kztrsasgok Szvetsgt, de 1977 novemberben, tiltakozsul az egyiptomi elnk izraeli ltogatsa miatt, Lbia kilpett az llamszvetsgbl, amely ezzel meg is sznt ltezni. Az orszg nevt 1976-ban vltoztattk meg a mai nevre. Lbia a 70-es vek kzeptl trekedett atomfegyver kifejlesztsre vagy megszerzsre. Emiatt, s mert llami szintre emelte a nemzetkzi terrorizmus tmogatst (Lockerbie-mernylet) az ENSZ 1992-ben szankcikat, tbbek kztt olajembargt vezetett be az orszg ellen. Ezek az olajipar leplshez, az llami bevtelek drasztikus visszaesshez vezettek. 1996 nyarn sor kerlt az els ellenzki tntetsre is. 2002-ben trgyalsok kezddtek a Lockerbie-mernylet ldozatai hozztartozinak krptlsrl,[2] majd Kadafi 2003-ban vratlanul bejelentette, hogy orszga felhagy nukleris programjval.[3] Mindennek kvetkeztben feloldottk a szankcikat, s trgyalsok kezddtek a lbiai olajiparba val klfldi befektetsekrl, illetve a nukleris energia bks cl, nemzetkzi ellenrzs melletti felhasznlsrl.[4]
2011 februrjban a tunziai s egyiptomi forradalmi esemnyeket kveten tiltakozs kezddtt a Kadafi rezsim ellen, amely polgrhborv vltozott.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
