1951. december 24-�n f�ggetlen kir�lys�gg� v�lt. 1959-ben jelent�s k�olaj-k�szletet fedeztek fel, ennek nyom�n megn�ttek az �llami bev�telek. A vil�g egyik legszeg�nyebb orsz�g�b�l hirtelen rendk�v�l gazdag orsz�g lett. B�r az olajj�vedelem nagyon megn�velte a l�biai �llam p�nz�gyi lehet�s�geit, a n�pess�get irrit�lta, hogy ez a gazdags�g a kir�ly �s az elit kez�ben �sszpontosult. Ebben az id�ben terjedtek el nasszerizmus �s az arab nacionalizmus eszm�i �szak-Afrik�ban �s a K�zel-Keleten. Ez is kihatott L�bia bels� viszonyaira.

Az 1969. szeptember 1-j�n katonai puccsal l�trehozott iszl�m alapokon nyugv� arab szocialista �llam egyre fokoz�d�an nyugatellenes politik�t folytatott. Az orsz�g �l�re Moamer Kadafi ezredes ker�lt. Az arab nacionalizmus �s a szocializmus egy saj�tos �tv�zet�t dolgozta ki �s tette �ltal�noss� az orsz�gban. L�bia az arab egys�g �rdek�ben t�bbsz�r tett f�der�ci�s javaslatot Egyiptomnak, Tun�zi�nak �s Cs�dnak is. 1972-ben Egyiptommal �s Sz�ri�val k�z�sen megalap�tott�k az Arab K�zt�rsas�gok Sz�vets�g�t, de 1977 november�ben, tiltakoz�sul az egyiptomi eln�k izraeli l�togat�sa miatt, L�bia kil�pett az �llamsz�vets�gb�l, amely ezzel meg is sz�nt l�tezni. Az orsz�g nev�t 1976-ban v�ltoztatt�k meg a mai nev�re. L�bia a 70-es �vek k�zep�t�l t�rekedett atomfegyver kifejleszt�s�re vagy megszerz�s�re. Emiatt, �s mert �llami szintre emelte a nemzetk�zi terrorizmus t�mogat�s�t (Lockerbie-mer�nylet) az ENSZ 1992-ben szankci�kat, t�bbek k�z�tt olajembarg�t vezetett be az orsz�g ellen. Ezek az olajipar le�p�l�s�hez, az �llami bev�telek drasztikus visszaes�s�hez vezettek. 1996 nyar�n sor ker�lt az els� ellenz�ki t�ntet�sre is. 2002-ben t�rgyal�sok kezd�dtek a Lockerbie-mer�nylet �ldozatai hozz�tartoz�inak k�rp�tl�s�r�l,[2] majd Kadafi 2003-ban v�ratlanul bejelentette, hogy orsz�ga felhagy nukle�ris programj�val.[3] Mindennek k�vetkezt�ben feloldott�k a szankci�kat, �s t�rgyal�sok kezd�dtek a l�biai olajiparba val� k�lf�ldi befektet�sekr�l, illetve a nukle�ris energia b�k�s c�l�, nemzetk�zi ellen�rz�s melletti felhaszn�l�s�r�l.[4]

2011 febru�rj�ban a tun�ziai �s egyiptomi forradalmi esem�nyeket k�vet�en tiltakoz�s kezd�d�tt a Kadafi rezsim ellen, amely polg�rh�bor�v� v�ltozott.