Ipara a mez�gazdas�gi term�kek feldolgoz�sa mellett f�k�nt a k�olaj feldolgoz�s�n alapul. Nagy er�fesz�t�seket tettek az importt�l val� f�gg�s cs�kkent�se �rdek�ben az �nt�z�ses o�zisgazd�lkod�s kiterjeszt�s�re, amely ma a vil�g egyik legdr�g�bb mez�gazdas�ga. F� term�nyei a b�za, a datolya, a citrus- �s gy�m�lcsf�l�k, tov�bb� az ol�va.

A munkaer� 17%-�t foglalkoztatja a mez�gazdas�g, de az �sszter�letnek csup�n 1%-�n folyik n�v�nytermeszt�s. Megm�velhet� f�ldek csak a Dzsif�ra-s�ks�gon, a Nef�sza- �s az Akdar-hegys�g alacsonyabb lejt�in, valamint Barka vid�k�n vannak. A hegys�gekben f�g�t �s m�s gy�m�lcs�ket, olajf�t, sz�l�t nevelnek. A sivatagi o�zisok f� term�nye a datolya, de megtal�lhat�k m�s gy�m�lcs-, z�lds�g-, gabonaf�l�k is.

A nom�d �llatteny�szt�s (kecske, juh, teve) sz�ntere a sz�raz sztyepp�k.

Napjainkban az orsz�g ter�let�nek csak 8%-�t haszn�lj�k legel�nek, de a k�olaj felfedez�se el�tt a p�sztorkod�son alapult a gazdas�g. A f� kiviteli cikk a b�r, az irha �s a gyapj� volt. Kb. 4,4 milli� juhot, 800 ezer kecsk�t, 100 ezer szarvasmarh�t, 17 milli� h�zisz�rnyast tartanak. A fontosabb teherhord�k a szamarak �s a tev�k. A partvid�ken tejgazdas�gok vannak.

Az �lelmiszerell�t�s�t 75%-ban importb�l fedezi.