Zene

A hagyom�nyos l�biai zene gyakran valamilyen k�l�nleges t�nchoz kapcsol�dik, amit �nnepi alkalomb�l adnak el�.

Jellegzetes hangszer a klarin�t-szer� g�ta (k�l�n�sen az orsz�g �szaknyugati r�sz�n), a nei (l�gy hang� fuvola) �s a zukra nev� b�rduda (f�leg nyugaton �s d�len). Az orsz�g keleti r�sz�n a zukra kisebb �s nem tartozik hozz� t�ml�.

A legismertebb zenei forma a mriszk�vi, ez sok l�biai dal sz�veg�t t�masztja al�. Moderniz�lt form�j�ban tang�harmonik�n adj�k el�, gyakran szerd�n �jszaka, esk�v� el�tt (ez f�leg �szak L�bi�ban elterjedt szok�s). Az esk�v� �nnepl�sekor, rendszerint cs�t�rt�k �jszaka a maluf nev� zen�t j�tssz�k. Ezt a m�rok hozt�k magukkal Andal�zi�b�l, miut�n onnan ki�zt�k �ket a 15. sz�zadban. A malufot nagyobb sz�m� �nekes adja el�, akik �ltal�ban �lnek, �s vall�sos vagy szerelmi t�m�j� dalokat �nekelnek. Az ilyen �nekkarokat nagyon kedvelik.

Szint�n hagyom�nyos, �nekes zene az al�m, amit �ltal�ban k�t ember ad el�: egyik�k egy r�vid, sz�vhez sz�l� kijelent�st tesz, a m�sik pedig hasonl�k�ppen v�laszol r� �s ez �gy folytat�dik.

A k�ztudatba 2005-ben ker�lt be a tuareg zene fogalma, az akkor ismertt� v�lt Tinariwen tuareg egy�ttes r�v�n. �k Mali �szakkeleti r�sz�r�l, a t�voli Kidal r�gi�b�l sz�rmaznak.

A modern zene L�bi�ban j�l ismert k�pvisel�je Mohammed Hassan, aki �rzelmes dalokat ad el�. Hasonl� �nekes Mohammed Sanini. A legink�bb kedvelt n�i �nekes Salmin al-Zarouq.