L�bi�ban hossz� id�n �t t�rzsek alakultak ki, amik tagjai rokons�gban �lltak egym�ssal, egy adott f�ldter�leten legeltett�k az �llataikat, m�velt�k a f�ldet �s �vt�k a v�z forr�s�t. �gy a f�ldh�z val� er�s k�t�d�s alakult ki, amik s�rl�d�sokhoz vezettek az egyes t�rzsek k�z�tt, ezeket azonban igyekeztek er�szak n�lk�l, t�rgyal�sokkal megoldani. Az egyes t�rzsek megv�dt�k a fennhat�s�guk alatt �ll� szem�lyeket �s a ter�let�ket. Ez az �sszetart�s ma is megvan a b�vebb csal�don �s rokons�gon bel�l. Az �sszetart�s fontoss�g�t az orsz�ggal szemben fenn�llt gazdas�gi embarg� tov�bb er�s�tette.

Tripolitania �s Cyrenaica ter�let�n a legt�bb t�rzs visszavezeti az eredet�t Bani Hilalig, vagy Bani Szalimig (m�sk�ppen Bani Szulajm). Azok a t�rzsek, akik �se Bani Szalim, a szaadi nevet alkalmazz�k magukra („uralkod� t�rzsek”).

Cyrenaic�ban, ahol er�sek a t�rzsi hagyom�nyok, a k�t f� szaadi a Gerbana �s a Harabi. Az ezeken k�v�li t�rzseket marabatin n�vvel illetik, ezek n�pess�g�nek legt�bbje arab �s berber kever�k.

1969 szeptember�t�l, amikor a p�n-arab nacionalizmus lett az uralkod� ideol�gia, a t�rzseket gyan�s szemmel kezdt�k n�zni, mint akik a halad�s �s a nemzeti egys�g �tj�ban �llnak.

B�r a n�k elvileg egyenl� jogokkal �s lehet�s�gekkel rendelkeznek, a politikai hatalomban �s a gazdas�gi �letben is t�lnyom�r�szt f�rfiak vannak vezet� poz�ci�ban. Otthon, ha a csal�dhoz vend�gek �rkeznek, a f�rfiak �s a n�k k�l�n �lnek le �s k�l�n �tkeznek, �s a n�k t�bbs�ge fejkend�t hord.