A hagyom�nyos �p�t�szetet az �ghajlat �s a f�ldrajz hat�rozta meg. Az �kori berberek olyan �p�leteket �p�tettek a hegyekben, amik kihaszn�lt�k a helyi adotts�gokat �s v�dhet�bb� tett�k �ket. A sivatagban �l�k a zord k�rnyezet ellen v�dekeztek. L�bia �r�ks�ge a f�ldj�t az id�k sor�n leig�z� h�d�t�k �p�t�szete, itt a r�mai, a g�r�g �s a biz�nci �p�t�szet maradv�nyai is megtal�lhat�k.

Berber �p�t�szet

Saj�tos l�biai �p�tm�ny a berber kaszr (sz� szerint: kast�ly, val�j�ban meger�s�tett magt�r), ezek Dzsebel Nafusz�ban tal�lhat�k (angolosan: Jebel Nafusa). Tov�bbi kaszr tal�lhat� Kaszr al-Hadzs (Qasr al-Haj), Kabav (Kabaw) �s Nalut telep�l�sekn�l. N�melyik m�r a 12. sz�zadban megvolt.

A berber �p�t�szet m�sik jellegzetess�ge a damu, ez a f�ldbe s�llyesztett lakhely. A t�zes nyarak, a hideg telek �s a k�ls� t�mad�sok ellen egy kb. 10 m�ter �tm�r�j�, k�r alak� �reget v�jtak a f�ldbe, ami n�ha h�rom emelet m�lys�g� volt. Ez volt a lakhelyek k�z�s udvara, a lak�sokat ennek fal�ba v�jt�k. A lak�sokban konyha, nappali �s t�rol�helyek is voltak. A lakhelyeket a felsz�nr�l alag�ton k�zel�tett�k meg.