A mai Marokk terlete a neolitikum ta lakott. Akkoriban a vidk kevsb volt szraz, mint manapsg. Elterjedt elmlet szerint az amazigh np (akiket szoks berbernek nevezni) rkeztvel terjedt el a fldmvels a rgiban. Az korban a mai Marokkt Mauretania nven emltettk, ami nem keverend ssze a mai Mauritnia orszggal.
A legnyugatibb arab orszg, Marokk trtnete a kzel ezer esztends fnciai hdtssal kezddtt. Az i. e. 12. szzadban ltesltek a nagy tengerparti vrosok (Tanger, Szal, Casablanca). A fnciai fennhatsgnak a rmai lgik rkezse vetett vget, akik az i. sz. 42-ben a tengerparttl tvol es, bels terleteket is meghdtottk. A vandlok uralma (429 – 534 utn a terlet a 6. szzadban a Biznci Birodalom rsze lett. |