A 7. sz�zadban zajlott az iszl�m gyors terjeszked�se. �szak-Afrika parti s�ks�g�t 670-ben �rt�k el az els� iszl�m h�d�t�k Uqba ibn Nafi parancsnoks�ga alatt. � a damaszkuszi Omajj�d kalif�k szolg�lat�ban �llt. K�veteket k�ld�tt a mai Marokk� ter�let�re 683-ban. Ezek a k�vetek t�mogatt�k a berberek asszimil�ci�j�t, ami nagyj�b�l egy �vsz�zad alatt lezajlott. A berberek kis �llamokat, kir�lys�gokat alap�tottak. Hossz� h�bor�skod�s ut�n Idrisz ibn Abdallah megalap�totta az arab idriszida dinaszti�t �s az orsz�g ler�zta mag�r�l a t�voli bagdadi abbaszida kalif�k �s az Andal�zi�ban uralkod� Omajj�d kalif�k fennhat�s�g�t. Az idriszid�k f�v�rosa Fez volt, Marokk� kultur�lis k�zpontt� v�lt �s jelent�s region�lis hatalomm�.

Az idriszid�k 11. sz�zadi buk�sa ut�n az arab telepesek elvesztett�k politikai hatalmukat Marokk� t�rs�g�ben. Berber dinaszti�k uralkodtak orsz�gszerte. Az almoravid�k, az almoh�dok, a marinid�k, v�g�l a szaadita dinasztia uralma alatt Marokk� hatalm�ban volt �szaknyugat-Afrika legnagyobb r�sze, valamint az iszl�m Hispania, m�s n�ven Andal�zia.

A 15. sz�zadban kezd�d�tt a spanyol �s portug�l h�d�t�s, tengerparti telep�l�seket foglaltak el.

A szaadit�k ut�n az arab alavita dinasztia kez�be ker�lt fokozatosan a hatalom. Marokk�nak szembe kellett n�znie Spanyolorsz�g �s a nyugat fel� terjeszked� T�r�k Birodalom h�d�t� t�rekv�seivel. Az alavit�k sikeresen stabiliz�lt�k helyzet�ket. Kir�lys�guk kisebb volt el�dein�l, de meg�rizt�k gazdags�gukat. 1684-ben visszafoglalt�k Tangert.

Marokk� volt az els� orsz�g, amely elismerte az Amerikai Egyes�lt �llamok f�ggetlens�g�t 1777-ben. Az amerikai f�ggetlens�gi h�bor� kezdet�n az Atlanti-�ce�non vitorl�z� amerikai kereskedelmi haj�k a barb�r kal�zok c�lpontj�v� v�ltak. Az amerikai k�vetek ez ellen v�delmet k�rtek az eur�pai hatalmakt�l, de nem kaptak. 1777. december 20-�n III. Mohammed marokk�i szult�n rendelettel vette v�delm�be az amerikai haj�kat �s garant�lta biztons�gos �tjukat.

A marokk�i-amerikai bar�ts�gi szerz�d�s jelenleg az Amerikai Egyes�lt �llamok legr�gebbi ilyen jelleg�, megszak�t�s n�lk�l �rv�nyben l�v� szerz�d�se. John Adams �s Thomas Jefferson �rta al� �s 1786 �ta egyfolyt�ban hat�lyban van. Amikor az 1787-es alkotm�ny nyom�n �tszervezt�k az amerikai sz�vets�gi korm�nyt, George Washington eln�k levelet �rt Szidi Mohamed szult�nnak, ebben meger�s�tette a k�t orsz�g kapcsolatait. Az Amerikai Egyes�lt �llamok tangeri konzul�tusa volt az amerikai korm�ny els� k�lf�ldi tulajdona. Az �p�let jelenleg m�zeum.