A nap�leoni h�bor�k ut�n az isztambuli t�r�k korm�ny egyre kev�sb� volt k�pes korm�nyozni Egyiptomot �s �szak-Afrik�t. A helyi bejek kal�zkod�sba kezdtek, az iparosod� eur�pai hatalmak gyarmatos�t�si k�s�rletei egyre fenyeget�bbek lettek. A Maghreb biztos gazdags�ga vonz�bb volt, mint Afrika ismeretlen vid�kei, �s egy�bk�nt is strat�giai jelent�s�ge volt a F�ldk�zi-tenger nyugati kij�rat�nak. Franciaorsz�g m�r az 1830-as �vek elej�t�l er�s �rdekl�d�st mutatott. 1904-ben Franciaorsz�g �s Nagy-Britannia meg�llapodott a befoly�si �vezetek feloszt�s�r�l Marokk�ban. A n�met v�lasz v�ls�got okozott 1905-ben. Ezt az 1906-ban Spanyolorsz�gban, Algecirasban tartott konferenci�n oldott�k meg, ahol elismert�k Franciaorsz�g k�l�n�s �rdekeit �s el��rt�k, hogy Franciaorsz�g �s Spanyolorsz�g k�z�sen l�pjen fel Marokk�ban. A m�sodik marokk�i v�ls�got a n�metek provok�lt�k ki �s n�velte az eur�pai hatalmak k�z�tti fesz�lts�get. Az 1912. m�rcius 30-�n al��rt fezi szerz�d�sben Marokk� Franciaorsz�g v�dn�ks�ge lett. Egy hasonl� szerz�d�sben november 27-�n Spanyolorsz�g lett Marokk� �szaki r�sz�nek �s d�li szaharai �vezet�nek v�dn�ke. Tanger nemzetk�zi ter�let lett.

Az I. �s a II. vil�gh�bor�ban is szolg�ltak marokk�i katon�k (goumieres) a francia hadseregben. Voltak marokk�i katon�i a spanyol polg�rh�bor� idej�n a francoista hadseregnek is.

A francia r�szen 1926-ban kit�rt rif l�zad�st P�tain verte le.

A nacionalista politikai p�rtok a II. vil�gh�bor� ut�n emelkedtek fel a francia v�dn�ks�gekben. Marokk� f�ggetlens�ge melletti �rvel�s�ket az Atlanti Chart�ra alapozt�k. Ez egy k�z�s amerikai-brit nyilatkozat volt, amely egyebek mellett elismerte a n�pek jog�t, hogy megv�lassz�k korm�nyukat. Az Isztiklal (F�ggetlens�gi) P�rt 1944-es ki�ltv�nya a legkor�bbi, nyilv�nos f�ggetlens�gi ig�ny. Ez a p�rt nevelte ki fokozatosan a nacionalista mozgalom legt�bb vezet�j�t. A franci�k 1953-ban Madagaszk�r sziget�re sz�m�zt�k V. Mohammed szult�nt. Ut�dja a n�pszer�tlen Mohammed ben Aarafa lett, akinek uralm�t alattval�i illegitimnek tekintett�k. A francia v�dn�ks�ggel szemben akt�v ellen�ll�s bontakozott ki az orsz�g minden vid�k�n. A legnevezetesebb Oujda esete, ahol a marokk�iak az utc�n t�madt�k meg a franci�kat �s m�s eur�paiakat. 1955. okt�ber 1-j�n indultak meg az �jonnan fel�ll�tott "jais al-tahrir" (Felszabad�t�si Hadsereg) hadm�veletei. Ez fel�ll�totta Kair�ban a "Comit� de Lib�ration du Maghreb Arabe" (Az Arab Maghreb Felszabad�t� Bizotts�ga) nevezet� szervezetet. Egyiptom r�szt vett a megsz�ll�s elleni mozgalomban. A Bizotts�g c�lja V. Mohammed kir�ly hazat�r�s�nek kik�nyszer�t�se volt, Alg�ria �s Tun�zia felszabad�t�s�val egy�tt. 1955-ben a franci�k beleegyeztek V. Mohammed visszat�r�s�be �s a k�vetkez� �v elej�n t�rgyal�sok kezd�dtek a marokk�i f�ggetlens�gr�l.