A L�bi�ban zajl� esem�nyek kapcs�n ism�t t�k�letes k�pet kaphatunk arr�l, hogy a nemzetk�zi politikai er�k mindig csak saj�t �rdekeiknek megfelel�en cselekszenek, a demokr�cia �s a lakoss�g nem igaz�n sz�m�t a nagyhatalmak vezet�inek, hiszen eml�kezz�nk csak vissza: 2009-ben Barack Obama lett az els� amerikai eln�k, aki kezet r�zott Muammar al-Gaddafi (Kadhafi) l�biai dikt�torral, de relat�ve semmi probl�m�ja nem volt Gaddafival �s �r�lt besz�deivel a n�met kancell�rnak, az olasz vagy ak�r a brit minisztereln�knek sem az elm�lt �vekben, most pedig egyik pillanatr�l a m�sikra � lett a v�reskez� dikt�tor, aki h�bor�t kezdett saj�t n�pe ellen.

Tegy�k fel magunkban a k�rd�st: hol voltak a kritikus hangok p�ld�ul 2008-ban, amikor a cs�di l�zad�k hajsz�lnyira voltak a cs�di f�v�ros, N’Djamena elfoglal�s�t�l vagy hol voltak, amikor a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g l�zad�i indultak meg a f�v�ros ellen? Mert ha megford�tjuk a k�pet, akkor lehet, hogy felszabad�t�k k�zd�ttek egy dikt�tor ellen ezeken a helyeken is? Mindenesetre Gaddafi rendk�v�l gyorsan elvesz�tette kor�bbi t�mogat�i �s bar�tai jelent�s r�sz�t, most m�r csak az am�gy is kritiz�lt �llamok �s vezet�ik tartanak ki mellette k�lf�ld�n (csak n�h�ny n�v: Daniel Ortega Nicaragu�ja, Hugo Chavez Venezuel�ja vagy Islam Karimov �zbegiszt�nja) �s katonas�g�nak is csak n�h�ny vezet�je �ll m�g�tte, plusz a f�leg Tripoliban koncentr�l�d�, �t p�rtol� lakoss�g, amely ezr�vel vonult fel n�h�ny napja is vezet�je t�mogat�s�t jelezve. F�leg a katonas�g soraiban bek�vetkezett hitelveszt�se miatt ker�lt a megbuktat�s��rt k�zd�k kez�re L�bia egy el�g jelent�s r�sze, de m�g mondjuk Tun�zi�ban nem volt k�rd�s Ben Ali buk�sa, addig Gaddafi felvette a keszty�t �s harcot ind�tott a hatalom meg�rz�s��rt.

Hogy kik �s hogyan seg�tik ebben, arr�l rengeteg pletyka �s bizonytalan inform�ci� kering (amelyeket azt�n k�nnyelm�en felkap az Afrik�val kor�bban soha nem foglalkoz� m�dia – egyes riportokat posztban lehetne elemezni a szomor� cs�sztat�sok ok�n), most eme sorokkal megpr�b�lok �tl�that� k�pet adni a Gaddafi harc�t seg�t� er�kr�l. Egyik legink�bb val�sz�n�s�thet� k�lf�ldi t�mogat�ja �s seg�t�je a legt�bb afrikai konfliktusban valamilyen form�ban �rintett Feh�roroszorsz�g (voltak feh�rorosz zsoldosok Elef�ntcsontparton, Sierra Leon�ban is az ottani polg�rh�bor�k idej�n), amely egy sv�d sz�khely� kutat�int�zet jelent�se szerint febru�r 15.-t�l (az els� nagyobb l�biai megmozdul�s napja) t�bb �zben k�ld�tt gyan�s rep�l�g�peket az afrikai orsz�gba �s mindannyiszor az egyik nagy feh�rorosz fegyverlerakat k�zel�ben tal�lhat� Baranovichi-rept�rr�l.

De az ezt k�vet� napokban is jelent�sen megn�vekedett rep�l�g�p-forgalom zajlott le a k�t orsz�g k�z�tt, amelyek c�lj�t hom�ly fedi, teh�t alaptalan v�daskod�s lenne t�nyk�nt kezelni ezt az inform�ci�t, de mindenesetre figyelemrem�lt�, hogy a megn�vekedett teherforgalom mellett febru�r 24.-�n majd 25.-�n is h�rek �rkeztek L�bi�b�l, amely szerint “eur�pai kin�zet� �s oroszul besz�l�” fegyveresek csaptak �ssze Gaddafi ellen t�ntet� emberekkel. Na ez ut�bbi az�rt jelent�s t�lz�s �s csak riogat�s lehet, de az t�ny, hogy febru�r 27.-�n maga Ban Ki-moon ENSZ-f�titk�r is aggodalm�nak adott hangot Feh�roroszorsz�g elef�ntcsontparti (itt harci helikopterek sz�ll�t�s�nak pletyk�ja borzolja a ked�lyeket) �s l�biai szerep�t illet�en.

Afrik�n bel�l az�rt j�val t�bben sorakoznak fel hivatalosan �s �ll�t�lagosan is a most m�r dikt�tornak nevezett vezet� m�g�tt, Kenya, Niger, Mali, Cs�d �s Zimbabwe neve is felmer�lt azon a virtu�lis list�n, amelyekre azon orsz�gok ker�lhettek r�, akik valamilyen form�ban fizikailag seg�tik Gaddafit. A zimbabwei kapcsolat pletyk�ja azut�n kapott l�bra, hogy az orsz�g v�delmi minisztere szerd�n elker�lte a konkr�t v�laszt arra a k�rd�sre a parlamentben, hogy zimbabwei katon�k is vannak-e L�bi�ban, �s egyszer�en csak kijelentette, hogy vannak afrikai zsoldosok az �szak-afrikai orsz�gban. Ami t�ny, hogy a Zimbabw�t �vtizedek �ta ural� Robert Mugabe m�r hangs�lyozta, hogy mindig sz�vesen l�tja haz�j�ban j�bar�tj�t, Gaddafit, akinek ezzel �jabb lehet�s�ge maradt b�k�ben, gazdagon le�lni h�tral�v� �veit. Majd j�l elk�v�zgat az emberis�g elleni b�n�k�rt t�voll�t�ben m�r hal�lra �t�lt, v�r�s terrorj�r�l ismert Mengistu Haile Mariam, eti�p ex-dikt�rorral, aki szint�n Harar�ban tengeti �let�t �s dolgozik m�sodik �letrajzi k�nyv�n.

Fontos hangs�lyozni, hogy a zsoldosok jelenl�t�r�l sz�l� h�rek t�bbs�ge szinte biztosan csak kacsa, eredet�k pedig ahhoz a nacionalista �s agressz�v  hangulathoz k�thet�, ami f�leg pont a k�lf�ldi harcosok jelenl�t�r�l sz�l� besz�mol�k kapcs�n alakult ki a l�biai lakoss�gban – ennek tudhat� be, hogy a napokban m�r ezr�vel menek�lnek a L�bi�ban dolgoz�, m�s afrikai orsz�gb�l sz�rmaz� emberek az orsz�gb�l az �ket �r� t�mad�sok �s er�szakos megnyilv�nul�sok el�l. Az �n. felszabad�tott orsz�gr�szeket ural� Nemzeti L�biai Tan�cs �ll�t�sa szerint Niger, Cs�d, Kenya �s Mali is k�ld�tt harcosokat Gaddafi megseg�t�s�re �s b�r erre val�di bizony�t�kokat nem tudtak el�vezetni, k�zlem�nyeik csak hozz�j�rultak az idegengy�l�let fokoz�s�hoz.

Az �rintett orsz�gok vezet�se mindenesetre hat�rozottan c�folta a v�dakat �s mindegyik korm�ny f�leg csak a L�bi�ban tart�zkod� �llampolg�rai sorsa miatt agg�dott – Niger �s Mali is a Szahar�n kereszt�l menti t�bb ezer polg�r�t a harcok el�l. Cs�d helyzete azonban �rdekesebb, mint a fentebb eml�tett �llamok�, ugyanis k�l�nb�z� forr�sok (p�ld�ul az egyik, sz�m�zet�sben m�k�d� l�biai ellenz�ki csoport, a L�biai Emberi Jogi Liga) szerint t�bb ezer cs�di katona �llom�sozik Tripoliban illetve k�rny�k�n �s �ket k�t regul�ris cs�di t�bornok ir�ny�tja, r�ad�sul szinte t�nyk�nt kezelhet�, hogy a t�bbek k�z�tt L�bia d�lnyugati (Fezzan) illetve Cs�d �szaki r�sz�n �l� tuareg t�rzsek akt�van r�szt vesznek a konfliktusban – konkr�tan p�nz�rt harcolnak a Gaddafi-rezsim oldal�n.

M�g a “t�bb ezer cs�di katona” t�rt�net�re nincsenek k�zzelfoghat� bizony�t�kok (k�pek, vide�k, szemtan�k stb.) �s ez�rt nem is tekinthet�ek semmilyen form�ban hitelesnek, addig a tuaregek szerep�t t�bb jelent�s h�r�gyn�ks�g �s helyi t�rzsi vezet�k is meger�s�tett�k: becsl�sek szerint olyan 4-500 tuareg kelhetett �t eddig a Szahar�n, hogy a szinte hihetetlennek t�n�, napi t�bb t�zezer forintnyi doll�r�rt harcba sz�lljanak a l�biai vezet� oldal�n. Nem ez lenne az els� ilyen alkalom, a tuaregek m�r a hetvenes-nyolcvanas �vekben felsorakoztak Gaddafi Iszl�m L�gi�ja mellett, hogy seg�ts�k egy egys�ges �szak-afrikai iszl�m �llam megteremt�s�t, de p�ld�ul a Malit �s Nigert �vek �ta s�jt� tuareg l�zad�s kapcs�n is felmer�lt, hogy L�bia seg�theti a l�zad� t�rzseket.

A legt�bb, zsoldosokr�l sz�l� pletyka egy�bk�nt az�rt �ti fel a fej�t, mert szemtan�k �s felv�telek szerint is s�t�tebb b�r�, jellegzetesen fekete afrikai katon�k sz�lltak szembe a t�ntet�kkel t�bb v�rosban, de a “zsoldos” fogalom mer� tal�lgat�s, hiszen L�bi�ban �vtizedek �ta t�bb t�zezer fekete-afrikai �l, Cs�db�l is rengetegen menek�ltek ide anno – �s �k mi�rt ne szolg�lhatn�nak a hadseregben? De azt, hogy most vannak afrikai zsoldosok L�bi�ban �s mennyien, igaz�b�l val�sz�n�leg senki sem tudja pontosan (a mell�kelt k�pek sem igaz�n hinn�m, hogy bizony�tan�nak b�rmit is). �s ez tal�n �gy is van j�l.