A marokk�i hat�s�gok – tanulva a t�bbi �szak-afrikai p�ld�b�l – most m�r brut�lis rend�ri fell�p�ssel igyekeznek elej�t venni mindenf�le megmozdul�snak az orsz�g v�rosaiban, hiszen a janu�r 30.-�n, majd febru�r 20.-�n megrendezett, akkor enged�lyezett t�ntet�seket is kem�ny k�zzel feloszlatt�k m�r, a most h�tv�g�re meghirdetett gy�l�seket pedig m�r be is tiltott�k �s a v�rosokban gy�lekez� csoportokat meger�s�tett rend�ri alakulatok m�r az els� �r�kban sz� szerint sz�tvert�k. Ez t�rt�nt minden jelent�sebb telep�l�sen: Tangier, Kenitra, Agadir, Marrakech, Casablanca �s m�g sorolhatn�nk a v�rosok neveit. R�ad�sul a marokk�i vezet�s od�ig elment az �gy elfojt�s�ban, eltussol�s�ban, hogy nem csak az �llami m�di�t (amiben egyetlen sz� sem esett az eg�szr�l), de m�g a k�lf�ldi m�diumokat is megpr�b�lt�k r�b�rni az esem�nyek elhallgat�s�ra.

De m�g Marokk�ban a lakoss�g szemben�ll a rend�rs�ggel, katonas�ggal, addig az �vtizedek �ta marokk�i megsz�ll�s alatt �ll� ter�leten, Nyugat-Szahar�ban a marokk�i civilek �s a hat�s�gok egys�gbe t�m�r�lnek, hiszen k�z�s ellens�g�k a szaharai n�p mindennem� ellen�ll�si vagy “kit�r�si” k�s�rlet�re agresszi�val reag�lnak – de nem ritka a szimpla diszkrimin�ci�n vagy gy�l�leten alapul� t�mad�s. Ez t�rt�nt h�tv�g�n is, amikor p�nteken botokkal, k�vekkel felfegyverkezett fiatal marokk�iak �rkeztek Dakhla v�ros�nak egyik, szaharaiak lakta negyed�be �s t�mad�st ind�tottak az ott lak�k ellen, majd a p�nteki esem�nyek miatt utc�ra vonul� szaharaikkal szombaton is �sszecsaptak. Az igaz�n megd�bbent� azonban az az �ll�t�lagos hozz��ll�s, amelyet helyi forr�sok tettek k�zz�: a hat�s�gok p�nteken �s szombaton is k�zbel�p�s, akci� n�lk�l v�gign�zt�k, ahogy a marokk�i fiatalok fosztogatnak �s verekszenek a szaharaikkal, �s szint�n nem tettek semmit, amikor a fiatal band�k aut�kat gy�jtogattak �s h�zakba t�rtek be – n�h�ny sz�z m�terr�l figyelt�k az esem�nyeket.

Vas�rnapra mindenesetre valamelyest normaliz�l�dott a helyzet, ugyanis a hat�s�gok mindennem� gy�lekez�st, megmozdul�st igyekeznek megakad�lyozni az�ta is. Az 1976 �ta megsz�llt ter�leten egy�bk�nt egyetlen t�ntet�s sem volt az �szak-afrikai esem�nyekhez kapcsol�d�an, annak ellen�re, hogy egyes forr�sok szerint jelent�s sz�m� marokk�i katona ker�lt kivon�sra a sivatagi ter�letr�l, hogy az anyaorsz�g esetleges forrong�saira v�laszoljon. �sszess�g�ben a legt�bb forr�s adatai szerint hozz�vet�leg 100, f�leg szaharai ember s�r�lt meg az incidensekben, amely a szaharai f�ggetlens�gi mozgalom, a Polisario Front illetve egy�b f�ggetlens�gp�rti aktivist�k szerint sem k�thet� politikai c�ljaikhoz �s a f�ggetlens�g �gy�hez.

Ez visz el minket egy val�sz�n�bb magyar�zathoz, amely �sszef�gg�sben van a marokk�i szervez�s� dakhlai zenei fesztiv�llal, hiszen a t�bbnapos rendezv�ny egyik p�nteki koncertje ut�n (Rouicha volt egy�bk�nt az el�ad�, �rdemes meghallgatni, igazi trad�cion�lis berber zene) indult meg a felt�zelt �s balh�s kedv�, nagyj�b�l 300 f�s csoport Umm Tounsi negyed�be, ahol ezut�n el is szabadult a k�osz, a rend�rs�g pedig f�leg arra �gyelt csak, hogy az er�szak ne gy�r�zz�n tov�bb �s az �js�g�r�k ne tudjanak tud�s�tani a helysz�nr�l. Az esem�nyek ut�n a f�szervez�k vas�rnap bejelentett�k a zenei fesztiv�l azonnali bez�r�s�t.

Az ilyen h�rek �bresztik igaz�n r� a nyugat-szaharai f�ggetlens�gben m�g valamelyest rem�nyked�ket, hogy az eg�sz “szabads�gharcnak” nagyon m�r nincs is �rtelme, hiszen a szaharai n�p kisebbs�gk�nt, elnyom�sban �l �si haz�j�ban �s a marokk�i �llam hozz��ll�s�b�l kiindulva sem az er�szaknak, sem a p�rbesz�dnek nincs �rtelme. De az�rt a rem�ny hal meg utolj�ra: f�ggetlens�get Nyugat-Szahar�nak!