B�r az �j, d�l-szud�ni �llam m�g teljesen hivatalosan nem is sz�letett meg (ny�ron ker�l sor az �nnep�lyes f�ggetlens�gi cerem�ni�ra) a sikeres n�pszavaz�s ut�n, Salva Kiir �llamf�nek �s korm�ny�nak m�ris egy Afrik�ban oly jellemz� kih�v�ssal kell szemben�znie – hab�r ez a kih�v�s m�r l�tezett a n�pszavaz�s el�tt is: George Hathorr�l �s l�zad� szervezet�r�l, valamint n�h�ny j�val kisebb, k�l�nb�z� c�lok�rt k�zd� csoportr�l van sz�. Tavaly �prilisban kezd�d�tt nagyj�b�l a t�rt�net (el�tte is voltak kisebb-nagyobb l�zad� t�rekv�sek, de azok elszigeteltek �s nem t�l jelent�sek voltak), amikor Hathor elvesz�tette a Jonglei �llam korm�nyz�i sz�k��rt ki�rt v�laszt�st, amely szerinte kiz�r�lag csal�s �s a Kiir-korm�nyzat belterjess�ge miatt t�rt�nhetett meg.

Az akkor m�g az �llami hadseregben szolg�l� Hathor t�bb sz�z ember�vel ekkor �gy d�nt�tt, harcot ind�t amelyhez k�t, szint�n magas poz�ci�ban szolg�l� tiszt is csatlakozott hozz�juk h� embereivel: David Yauyau �s Gautlak Gai csoportja ugyan jelent�sebb kisebb volt, mint Hathor�, de az �prilist k�vet� 4-5 h�napban az er�szakot szabad�tott�k el D�l-Szud�nban, amelynek �gy m�r az �szaki arab nom�dok, a kart�mi hadsereg �s a f�ggetlens�gi n�pszavaz�s szervez�se mellett saj�t v�reivel is harcba kellett sz�llnia. A t�bb sz�z �letet k�vetel� harcok szeptemberben fejez�dtek be (id�legesen), amikor Kiir amneszti�t �s b�k�t hirdetett mindh�rom fent eml�tett l�zad� vez�r, valamint az a Gabriel Tang Gatwich Chan (’Tang-Ginye’) fel�, aki m�g a szud�ni polg�rh�bor� sor�n a d�l-szud�ni korm�nyp�rti partiz�nharcok vez�ralakja volt �s m�g 2010-ben is ell�tm�nyt, fegyvereket kapott Kart�mt�l a d�li fesz�lts�gek fenntart�sa �rdek�ben.

A szeptemberben (ebben Hathor m�g nem volt benne), majd janu�r 4.-�n megk�t�tt t�zsz�net �s relat�v b�ke eg�szen a janu�ri f�ggetlens�gi n�pszavaz�s eredm�nyeinek kihirdet�s�ig tartott, amikor febru�r 4.-�n Malakal v�ros�nak k�rny�k�n, majd 9.-�n �s 10.-�n Jonglei �llamban t�bb sz�z hal�los �ldozatot k�vetel� �sszecsap�sok t�rt�ntek Hathor harcosai �s az egykori l�zad�kb�l most rendfenntart� er�v� v�l� d�l-szud�ni hadsereg alakulatai k�z�tt – Dor, Koliet �s Kolnyang falvak k�rny�k�n. A t�rgyal�sok sor�n egy�bk�nt az egyik legnehezebb k�rd�sk�r, amely t�bbsz�r is megakasztotta a folyamatot, az volt, hogy Hathor milyen ranggal ker�lj�n vissza a hadseregbe, � ugyanis ragaszkodott egy kifejezetten magas tiszts�ghez, amely persze Kiir t�rgyal�inak nem volt �ny�re.

A febru�r elej�n kit�rt harcokban a leg�vatosabb becsl�sek szerint is t�bb sz�zan vesztett�k �let�ket �s a harcoknak val�sz�n�leg m�g nincs is v�ge, hiszen a Jongleit sz�l�f�ldj�nek – �s ott helyi vezet�kt�l t�mogat�st kap� – tekint� Hathor kijelentette, nem hagyja bossz� n�lk�l a korm�ny ellene ind�tott akci�it. Gautlak Gai helyzete kiss� m�s, mert � 2010. �prilisa (amikor � is elindult f�ggetlenk�nt a v�laszt�sokon) el�tt egy�ltal�n nem sz�m�tott jelent�s politikai t�nyez�nek a gy�ny�r�sz�p Egys�g (Unity) n�vre hallgat� d�l-szud�ni tartom�nyban, de tekintve az ebben a r�gi�ban uralkod� instabilit�st �s b�n�z�s m�rt�k�t, m�r v�rhat� volt, mikor fog egy “egyszer�” talpasb�l l�zad� vez�r v�lni.

2010. december�ig hivatalos akci�t szervezete alig hajtott v�gre (m�jusban illetve j�niusban voltak kisebb t�mad�sok r�sz�kr�l), de forr�sok szerint er�sen k�t�dik a tartom�nyban m�k�d� b�n�z�i csoportok tev�kenys�g�hez is, �s ezen csoportok k�pezik t�mogat�i b�zis�t – tov�bb� er�s sz�lak k�tik Riek Machar d�l-szud�ni aleln�k feles�g�hez, Angelina Teny-hez. 2011. janu�r 7.-�n t�rt�nt a nuer sz�rmaz�s� egykori b�rt�n�r, Gai csoportj�nak els� igaz�n nagyszab�s� akci�ja, amikor Mayom telep�l�s k�zel�ben s�lyos harcokba bonyol�dtak a Szud�ni N�pi Felszabad�t�si Hadsereg (SPLA) alakulataival, t�bb ember �let�t vesztette mindk�t oldalon, a s�r�ltek sz�ma pedig t�bb tucatra tehet�.

B�r a Salva Kiir �ltal 2010. szeptember�ben kinyilv�n�tott amneszti�ra m�g csak nem is reag�l� Gai c�ljai kiss� k�d�sek �s er�sen k�thet�ek Geroge Hathorhoz, a rem�ny felcsillant eme szervezet megb�k�l�s�re: Riek Machar �s Angelina Teny is t�bb �zben kamp�nyolt az elm�lt hetekben az egys�g �s b�ke mellett, ami hat�ssal lehet Gautlak Gai tev�kenys�g�re is. A harmadik, fentebb eml�tett jelent�sebb l�zad� szem�lyis�g, David Yauyau egy teol�gi�t tanult d�l-kelet jonglei murle, aki egy egyszer� civil titk�rb�l lett 2010. �prilisa ut�n a Jonglei tartom�nyban tal�lhat� Pibor megye �let�nek meghat�roz� szerepl�je. Az �prilisi v�laszt�sokon hatalmas k�l�nbs�ggel vesz�tett riv�lis�val szemben �s ezut�n kezdett fegyveres harcot a Kiir-korm�ny ellen: m�jusban Pibor v�rosa, majd a Boma Nemzeti Park vad�rei ellen ind�tott t�mad�sokat, j�niusban �s j�liusban pedig Pibor j�r�s �tjain csapott le katonai konvojokra embereivel.

Akikb�l olyan t�l sok nem is lehet, a becsl�sek 50-300 ember k�z� teszik a csoport l�tsz�m�t �s ez�rt igaz�b�l Yauyau l�zad�sa sem nemzetk�zileg, sem a Kiir-korm�ny r�sz�r�l nem kap akkora figyelmet, mint Hathor vagy Gai mozgalma, s�t sokan a murle etnikum belharc�t sejtik akci�ik m�g�tt. Ezt meger�s�ti az a t�ny is, hogy 2010. okt�ber�ben a Jonglei vagy Egys�g �llamban m�k�d� l�zad� csoportokkal szemben Yauyau emberei civilekre t�madtak Gumuruk j�r�sban. A szeptemberi amnesztia �s b�ket�rgyal�sok sor�n Yauyau egyezs�gre l�pett a korm�nnyal, majd az ezut�n t�rt�nt incidensek ut�n 2011. janu�rj�ban George Hathor er�s�tette meg, hogy Pibor megye is leteszi a fegyvert – ekkor v�lt nyilv�nval�v� el�sz�r a Hathor �s Yauyau k�z�tti sz�vets�g, amely azt�n akkor lett teljesen biztos, amikor janu�r 25.-�n Hathor a szud�ni Ahram Al-Youm �js�g has�bjain bejelentette, hogy semmisnek nyilv�n�tja a janu�ri b�k�t, miut�n Pibor v�ros�ban a d�l-szud�ni fegyveres er�k meggyilkolt�k Yauyau h�rom ember�t. Janu�r 28.-�n pedig m�r j�tt is a h�r, hogy Yauyau csapatai t�mad�st ind�tottak az SPLA ellen Patakang telep�l�s k�zel�ben.

Mint eme r�vidke posztb�l is t�k�letesen kivil�glik, a m�lyszeg�nys�gben �l� D�l-Szud�nnak nem csak a hat�rok rendez�s�vel, a teljes �llami strukt�ra l�trehoz�s�val vagy a gazdas�g beind�t�s�val kell foglalkoznia, hanem m�g a szinte meg sem sz�letett orsz�g korm�nya ellen m�r t�bben megind�tott�k harcukat. Ezzel kapcsolatban persze nem lehet elvetni az er�s gyan�t, hogy esetleg Kart�m j�l megfontolt �rdeke �ll a h�tt�rben �s al-Bashir korm�nya sz�nd�kosan t�mogatja a d�li rebellis er�ket, hiszen az is furcsa, hogy a n�pszavaz�s �s minden azzal kapcsolatos esem�ny teljes b�k�ben zajlott le. A teljes d�l-szud�ni l�zad�s megold�s�hoz mindenk�ppen sz�ks�g van bizonyos l�tfontoss�g� int�zked�sekre: a mil�ci�k vezet�it �s embereiket teljes eg�sz�ben integr�lni kell a hadseregbe (ezt m�r l�ttuk Kong�ban is, �s t�bb�-kev�sb� m�k�d� megold�s), ennek el�r�s�ig pedig jobban �sszehangolt katonai strat�gi�val v�deni a katon�kat �s a civileket, �s Jub�nak mindenk�ppen a demokratikus utat kell v�lasztani a helyzet kezel�s�re.