Az internetet b�ng�szve ker�lt ism�t szemem el� Binyavanga Wainaina neves kenyai �js�g�r� (aki r�ad�sul t�bb mint 13 ezer tradicion�lis afrikai receptet gy�jt�tt �ssze m�r eddig) m�g k�t �ve a Granta c�m� �js�gban megjelent “Hogy �rjunk Afrik�r�l” c�m� fantasztikus publik�ci�ja, amelyet mindenk�ppen aj�nlok minden Afrika-szeret� figyelm�be (val�sz�n�leg j�p�ran m�r ismerik is az �r�st).

http://textandcommunity.gmu.edu/2009/resources/how-write.pdf

A r�vidke cikkben foglaltak aff�le g�rbe t�kr�t �ll�tanak a mai m�dia Afrika-megk�zel�t�se (�s �gy nagyon sok esetben eme blog megk�zel�t�se) el�, hiszen gondoljunk csak bele, m�g gyermekkaton�kr�l, polg�rh�bor�kr�l, v�res m�sz�rl�sokr�l t�bb ezer �r�st tal�lhatunk percek alatt az interneten, de ak�r egy szimpla k�nyvt�rban is, addig p�ld�ul nem olyan k�nny� a kong�i filmiparr�l vagy �ppen a maputoi �tlagos h�tk�znapokr�l b�rmif�le inform�ci�t fellelni. Ezen a r�gr�l fakad� n�z�ponton igyekszik v�ltoztatni j�p�r fanatikus Afrika-szeret� (akad n�h�ny Magyarorsz�gon is), akik k�l�nb�z� rendezv�nyeket, konferenci�kat, koncerteket szerveznek, hogy bemutass�k az afrikai kult�ra minden szegmens�t, filmeket, irodalmat, zen�t, fest�szetet vagy �ppen fot�kat.

�s ahogy egy tavalyi ilyen rendezv�nyen, Franciaorsz�gban Nuruddin Farah vil�gh�r� szom�liai �r� is r�vil�g�tott, az Afrik�r�l alkotott “nyugati” n�zet �s mag�nak az afrikai emberek egy r�sz�nek m�ly pesszimizmusa nem afrikai �r�ks�g, hanem kialakul�s�ban �ri�si szerepe van a gyarmatos�t�snak, hiszen a gyarmatos�t�k pont akkor jelentek meg a kontinensen, amikor megkezd�d�tt volna a bel�lr�l fakad� demokratiz�l�d�si (persze ez tucatnyi h�bor�val is j�rt volna, de n�zz�k csak meg az eur�pai t�rt�nelmet) folyamat, �gy a gyarmatos�t�s korszak�nak v�g�n ott �lltak az orsz�gok �s n�pek, egy er�szakolt t�rsadalmi, gazdas�gi mint�val, amelynek megv�ltoztat�s�hoz, �letben tart�s�hoz semmilyen tapasztalatuk, forr�suk nem volt. �s abszurd gondolat, de bizony a polg�rh�bor�k kit�r�se esetenk�nt “sz�ks�g”, hiszen a vil�g ma l�tez� mintademokr�ci�inak is megvolt a maga harca, igaz �vsz�zadokkal kor�bban, de p�ld�ul a brit gyarmatbirodalom is �vtizedes bels� h�bor�val k�zd�tt. A r�vid poszt l�nyege teh�t aff�le gondolat�breszt�s, mag�nak a szerz�nek is: Afrika egy�ltal�n nem a rossz dolgokr�l, a h�bor�kr�l sz�l csak, s�t, alig sz�l ezekr�l.