B�r a tegnapi posztban egy nem t�lzottan felkapott h�rrel foglalkoztunk, nem mehet�nk el az�rt sz� n�lk�l a fekete kontinens 21. sz�zadi t�rt�nelm�nek egyik legjelent�sebb pillanata mellett sem, hiszen a janu�r 31.-�n bejelentett majdnem v�glegesnek sz�m�t� el�zetes eredm�nyek ut�n a napokban megsz�letett a d�l-szud�ni f�ggetlens�gi n�pszavaz�s v�geredm�nye, amely szerint a leadott 3.837.406 szavazat 98.83%-a az �szakt�l val� elszakad�sra �rkezett, alig 44 ezer ember akart egys�ges Szud�nt. A n�pszavaz�st szervez� bizotts�g vezet�je szerint minden szab�lyszer�en, tisztess�gesen zajlott �s nem �rkeztek kifog�sok, jelent�s panaszok a voksol�ssal kapcsolatban.

A hivatalos v�geredm�nyek aff�le felvezet�jek�nt febru�r elej�n a szud�ni �llameln�k, Omar al-Bashir bejelentette, hogy Kart�m tiszteletben tartja a d�liek d�nt�s�t �s elfogadja a n�pszavaz�s v�geredm�ny�t. B�r az el�zetes sz�mokb�l m�r r�g�ta tudni lehetett, hogy megsz�letett Afrika leg�jabb �llama, a h�tf�i hivatalos bejelent�s (amelyet hatalmas kivet�t�n lehetett k�vetni a leend� f�v�rosban) ut�n Jub�ban hatalmas �nnepl�s t�rt ki az emberek k�z�tt, ismeretlenek szorongatt�k egym�s kez�t �s kiab�ltak hangosan �r�m�kben. Az Egyes�lt �llamok, az Eur�pai Uni�, az ENSZ �s egy�ltal�n az eg�sz nemzetk�zi k�z�ss�g (Nagy-Britanni�t�l Malajzi�ig) pozit�van fogadta a fejlem�nyeket, Barack Obama, amerikai eln�k elismer�en sz�lt a szavaz�s lebonyol�t�s�r�l �s eredm�ny�r�l, Ban Ki-moon ENSZ f�titk�r pedig minden seg�ts�get meg�g�rt a v�rhat�an j�liusban megsz�let� �j �s sajn�latos m�don rettent�en szeg�ny �llamnak.

�r�mmel konstat�lhattuk azt a t�nyt is, hogy a k�t legend�s vezet�, a muszlim t�bbs�g� �szak ir�ny�t�ja, Szud�n eln�ke, al-Bashir �s a kereszt�ny t�bbs�g�, fekete afrikaiak lakta D�l egykori l�zad� vez�re, Salva Kiir is hangs�lyozta a j�v�beni k�z�s egy�ttm�k�d�s �s a m�g megl�v� ellent�tek, vit�k b�k�s rendez�s�nek fontoss�g�t. Azok pedig vannak m�g bizony, a legfontosabb �s legsarkalatosabb pont egy�rtelm�en az �szak �s d�l hat�r�n fekv� Abyei r�gi� sorsa, vit�k vannak a ter�leten fekv� olajmez�k bev�teleinek megoszt�s�r�l, a pontos hat�rokr�l �s az itt �l� lakoss�gr�l �s �llampolg�rs�g�r�l. M�g most is, a sikeres n�pszavaz�s alkony�n sem ritk�k az �sszecsap�sok az itt �l� ngok dink�k �s az �vr�l-�vre ide v�ndorl� nom�d arab misseriy�k k�z�tt, akiknek eme szabad mozg�shoz val� jog�t al-Bashir minden�ron szeretn� megv�deni. Ez pedig azt jelenten�, hogy a r�gi� sors�r�l d�nt�, k�l�n abyei n�pszavaz�son a nom�dok is szavazhatn�nak, annak ellen�re, hogy val�j�ban nem �lnek �letvitelszer�en itt.

A legfontosabb jelenleg azonban az a t�ny, hogy 2011. j�lius 18.-�n hivatalosan is megsz�letik D�l-Szud�n �llama, amelyet a jelenlegi inform�ci�k szerint minden �llam ellenvet�s n�lk�l el fog ismerni a vil�gon. �s b�r sokan k�szp�nznek veszik, hogy az �j �llam f�v�rosa Juba lesz, a jelenlegi tervek szerint elk�pzelhet�, hogy csak igen r�vidt�v� lesz ez, ugyanis m�r most folyamatban van egy olyan f�v�ros kijel�l�se, amely megfelel a nemzetk�zi norm�knak �s ig�nyeknek, valamint megfelel� helyet biztos�t a korm�nyzati �p�leteknek is.

A mai napig nincsenek ugyanis megfelel� korm�nyzati l�tes�tm�nyek Jub�ban, hiszen a v�ros helyzete �s a f�ldek tulajdonjoga egy�ltal�n nem rendezett, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt pedig majdan t�bb tucat nagyk�vets�gnek helyet biztos�tani is nagy kih�v�s, nem pedig miniszt�riumokat, korm�nyzati infrastrukt�r�t ki�p�teni v�glegesen. R�ad�sul Juba jelenleg a k�oszba s�llyed�s fel� tart, k�sz�nhet�en a hatalmas n�veked�snek, amellyel az infrastrukt�ra fejl�d�se k�ptelen l�p�st tartani, �s ezen fel�l az itt �l� bari k�z�ss�g szerint a telep�l�s terjed�s�vel �si f�ldjeiket foglalj�k el. Az elm�lt �vek sikertelen pr�b�lkoz�sai �s javaslatai ut�n azonban n�h�ny nappal ezel�tt a d�l-szud�ni Miniszterek Tan�csa v�g�l elfogadta azt a rendeletet, amely a f�v�ros �j helyre val� k�lt�ztet�s�t hat�rozta el, �s m�r meg is van a k�t lehets�ges helysz�n: egyr�szt a n�gy k�l�nb�z� tartom�ny (a K�z�p-Egyenl�t�i �s Keleti-Egyenl�t�i, Jonglei valamint a Tavak) szor�t�s�ban fekv� ter�let illetve D�l-Szud�n f�ldrajzi k�z�ppontja, Ramciel v�rosa. Egy bizotts�g hamarosan fel fogja keresni mindk�t lehets�ges helysz�nt, majd ezut�n megkez�dik a befektet�k, tervez�k �s kivitelez�k felkutat�sa v�g�l pedig az �p�tkez�s, a jelenlegi sz�m�t�sok szerint ez �gy hozz�vet�leg 2016 k�r�l fejez�dhet be.