A kontinens ter�let�t a tengerszint feletti magass�g alapj�n Magas- �s Alacsony-Afrik�ra szoktuk osztani.

    * Magas Afrika a f�ldr�sz keleti �s d�lkeleti r�sz�t foglalja mag�ba. Felsz�n�t magasan fekv� medenc�k, magasf�ldek alkotj�k. A magasf�ldeket �rokrendszerek tagolj�k, melyeket vulk�ni k�pok tesznek v�ltozatoss�. A fenti t�jak mai felsz�n�nek kialakul�s�ban f�k�nt a vet�d�s (r�ghegys�gek, �rkok) �s vulk�ni tev�kenys�g�k j�tszott szerepet. Ilyen t�jak �szakkeletr�l d�l fele haladva az eti�piai-, a Kelet-afrikai- �s a D�l-afrikai-magasf�ldek. Magas t�j a kontinens legfiatalabb hegys�ge, az Atlasz is. �szaknyugaton h�z�d� vonulatai hosszanti v�lgyeket, fens�kokat z�rnak k�zre.

    * Alacsony-Afrik�hoz elt�r� formakincs� t�jak tartoznak. A Szahara kiterjedt t�bl�s vid�k, hatalmas sivatag. Haz�nk kb. 90-szer f�rne el a ter�let�n. A f� felsz�nform�l� er� itt a h�m�rs�klet v�ltoz�s �s a sz�l. A nagy napi h�ing�s elapr�zza a k�zeteket, �gy alakulnak ki a k�sivatagok. A homokk� kopott k�zett�rmel�k a sz�l az egykori tavak kisz�radt medreiben d�n�kbe rendezi. Csapad�kos id�szak eml�ke �rzik az agyagsivatagok. Szud�n ter�let�n t�bb helyen a krist�lyos gr�nitt�mb�k k�rnyezet�kb�l kiemelked� szigethegyeket alkotnak. Tal�lhat�k m�g itt vulk�ni k�pok, fiatalkor� t�rmel�kekkel fedett felsz�nek �s magasf�ldek egyar�nt. A Guineai-�b�l partvid�ke v�ltoz� sz�lesss�g�, term�keny alf�ld. A foly�k ment�n m�lyen beny�lik a magasabb t�jak k�z�. A Kong�-medence k�zponti r�sze megs�llyedt medence, amit minden oldalr�l meredek peremk�sz�b�k vesznek k�r�l. Egyetlen term�szetes kij�r�ja van, az Atlanti-�ce�n fel�. A foly� �s mell�kfoly�i a l�pcs�s felsz�n miatt zuhatagok sorozat�val �rik el a ter�let k�zep�t.