�ltal�nos adatok
Madagaszk�r n�pess�ge nagyr�szt afrikai �s ausztron�z sz�rmaz�s�, �m a kult�r�n kereszt�l �szrevehet� ausztron�z kisebbs�g a hegyekben �l.

Etnikai, nyelvi, vall�si megoszl�s
A malgas nyelv (a francia �s az angol mellett) Madagaszk�r hivatalos nyelve, 13 milli�an besz�lik a szigeten. A nyelv�szek el�sz�r �gy gondolt�k, hogy ez a nyelv az afrikai nyelvek csal�dj�ba tartozik, de kider�lt, hogy igaz�b�l egy mal�j-polin�z nyelv. Val�sz�n�leg az indon�ziai bev�ndorl�kt�l sz�rmazik, akik 1500-2000 �vvel ezel�tt �rkeztek a szigetre.

    * 52% helyi vall�s�
    * 23% r�mai katolikus
    * 18% Protest�ns
    * 7% muzulm�n

Szoci�lis rendszer
Mivel az orsz�g Afrika egyik legszeg�nyebb �llama, az �ltal�nos t�rsadalombiztos�t�sra �s az eg�szs�g�gyi ell�t�sra nincs p�nz.

Gazdas�g
�ltal�nos adatok

Madagaszk�r a F�ld egyik legfejletlenebb �s legszeg�nyebb �llama. �sv�nykincsekben (grafit, vas�rc, csill�mpala, f�ldr�gak�vek, ur�n, kr�m, tit�n) gazdag. Ipar�t az �lelmiszer- �s textilipar, valamint a g�pkocsi-�sszeszerel�s alkotja. Az orsz�g lakoss�g�nak nagy r�sze a mez�gazdas�gb�l (rizs �s mani�ka termeszt�se), valamint hal�szatb�l �s fakitermel�sb�l �l. Ebb�l sz�rmazik a nemzeti j�vedelem harmada, �s az export 70%-a. A k�lf�ldi tulajdonban l�v� �ltetv�nyekr�l sok �rut (bors, szegf�szeg, van�lia, k�v�, doh�ny, cukorn�d) visznek a vil�g minden t�j�ra.

Gazdas�gi �gazatok
Mez�gazdas�g
A lakoss�g 80%-a a mez�gazdas�gb�l �l. Az export n�gy�t�d�t - els�sorban k�v�t, szegf�szeget, van�li�t, borsot, halk�sz�tm�nyeket - az agr�rszektor termeli, de nem tud elegend� alap�lelmiszert el��ll�tani.

Ipar
Az orsz�gban sok kitermel�sre �rdemes term�szeti kincs van (kr�m�rc, grafit, csill�m, kvarc, dr�gak�vek, arany), de ezeknek csak egy r�sz�t b�ny�ssz�k. A legfontosabb energiahordoz� a v�zi er�. A legf�bb ipar�g a hazai agr�rterm�keket feldolgoz� �lelmiszer- �s textilgy�rt�s. Van vegyipar, f�m- �s �p�t�anyag-ipar, valamint k�olaj-feldolgoz�s is.

Kereskedelem
F�bb importcikkek: g�pek, g�pj�rm�vek, k�olaj, �lelmiszer. Az orsz�gnak export �rualapja alig van. Kis mennyis�gben export�lnak zebukat R�unionra �s Mauritiusra; a F�szer-sziget, az �szaki Nosy B� cukron, rumon �s van�li�n k�v�l ilang-ilangot, parf�malapanyagot is export�l.
Az orsz�gra jellemz� egy�b �gazatok

K�zleked�s
Az �th�l�zat 50 000 km, de ebb�l csak 5000 km aszfaltozott. A k�t vas�tvonal hossza 900 km; a k�zponti fenns�kot a legfontosabb kik�t�vel, Toamasin�val, illetve a keleti parton l�v� Manakar�val k�tik �ssze. A legnagyobb nemzetk�zi rep�l�t�r Antananariv�ban van.

Kult�ra
Oktat�si rendszer
�ltal�nos tank�telezetts�g 6-t�l 14 �ves korig van. A lakoss�g 1/3-a analfab�ta. Antananariv�nak van egyeteme.
Kultur�lis int�zm�nyek
Kultur�lis vil�g�r�ks�g

Az UNESCO szerint a vil�g kultur�lis �r�ks�g�nek r�sze Ambomihanga Kir�lydombja "(K�k domb)".

M�v�szetek
Igen fejlett a farag�m�v�szet; els�sorban a s�rokat d�sz�tik. H�resek a mahafalik figur�kkal d�sz�tett faragott oszlopai, a szakalav�k erotikus s�rszobrai, az antandroyok gazdag s�rfest�szete.

A madagaszk�ri irodalom igen k�s�n sz�letett, els�sorban francia nyelven. Jean-Joseph Rabearivelo (1903-1937) �s Jacques Rabemananjara (1913-) f�k�nt k�lt�szet�k r�v�n ismertek.

A zen�ben er�s az indon�z befoly�s. Elterjedtek a k�l�nf�le citer�k, p�ld�ul a celebeszi h�romh�r� lokango voatavo. K�l�nlegess�g a bambuszrudakb�l k�sz�lt citera, a valiha, melynek nagy szerepe van a vall�sos szertart�sokban is. A nyugati partvid�ken er�sebb az afrikai hat�s.

Hagyom�nyok, n�prajz
Madagaszk�r jellegzetess�ge a minden�tt elterjedt, igen intenz�v �skultusz. A s�rok meg�p�t�s�re gyakran t�bb p�nzt �s id�t ford�tanak mint a lak�h�zakra. Az orsz�g lak�inak legfontosabb �nnepe a famadihana, a "halottak felt�mad�s�nak �nnepe".