A keskeny part menti s�ks�got alig 80–150 km sz�les, k�t p�rhuzamos hegyl�ncb�l �ll� Atlasz-vid�k k�veti. A mediterr�n partvid�ket a 300–400 km sz�les, �rkokkal, term�keny medenc�kkel �s v�lgyekkel t�bb p�rhuzamos vonulatra osztott Atlasz-hegys�g v�lasztja el a Szahar�t�l. A Tell-Atlasz (2308 m Kabili�ban) �s a Szaharai-Atlasz (Massif d'Aurès 2328 m) nyugatr�l kelet fel� fokozatosan k�zeledik egym�shoz, s az Atlasz-vid�k keleti r�sz�n egyes�l. A k�t hegyl�nc k�z� z�rt ter�let az un. Berber-(vagy Sott) fenns�k �tlagosan 900 m magas felf�ld, amelyen z�rt medenc�k �s nagy s�stavak tal�lhat�k. Az orsz�g ter�let�nek mintegy h�romnegyed r�sze sivatag, elsz�rtan o�zisokkal. Az �szaknyugati �s �szakkeleti r�sz homoksivatag, a Szahara nagy r�sze azonban k�ves. D�lkeleti fel�n emelkedik az Ahaggar-hegys�g. Itt tal�lhat� az orsz�g legmagasabb pontja a Tahat cs�cs, melynek magass�ga forr�sonk�nt 2918 m �s 3005 m k�z�tt van.