R�g�szeti bizony�t�kok vannak arra, hogy az i. e. 8. �vezred elej�n L�bia parti s�ks�g�n neolitikus emberek �ltek, akik h�zias�tott�k a marh�t �s gabon�t termesztettek.

A f�n�ciaiak kezdetben kereskedelmi �llom�sokat l�tes�tettek L�bi�ban, ahol T�rosz (a mai Ṣūr Libanonban) keresked�i a berber t�rzsekkel kereskedtek. Az i. e. 5. sz�zadban a legnagyobb f�n�ciai gyarmatv�ros, Karth�g� kiterjesztette hegem�ni�j�t �szak-Afrika nagy r�sz�re �s kialak�tott k�l�n�ll� civiliz�ci�t, a pun civiliz�ci�t. A l�biai part pun telep�l�sei: Oea (Tripoli), Libdah (Leptis Magna) �s Szabr�ta. Mindegyik abban a t�rs�gben volt, amit k�s�bb Tripolisnak ('h�rom v�ros') neveztek. L�bia mai f�v�rosa, Tripoli is ezt a nevet viseli.

A g�r�g�k i. e. 630-ban alap�tott�k K�r�n� (Cyrene) v�ros�t. 200 �v alatt n�gy tov�bbi fontos v�ros keletkezett a t�rs�gben: Bark� (ma al-Marj), Eueszperid�sz (k�s�bb Berenice, ma Beng�zi), Taukheira (k�s�bb Arszino�, ma Tukrah) �s Appoll�nia (ma Susah). Ez ut�bbi Cyrene kik�t�je volt. Cyren�vel egy�tt az �sszefoglal� nev�k: Pentapolisz ('�t v�ros'). K�s�bb pedig a t�j a Cyrenaica nevet kapta.

A r�maiak egyes�tett�k L�bia r�gi�it: Tripolitania �s Cyrenaica t�bb mint 600 �ven �t vir�gz� r�mai provincia volt . R�mai romok, k�l�n�sen Leptis Magna romjai mutatj�k, hogy itt n�pes v�rosok �s sok kisv�ros volt, v�rosias �letm�ddal. A r�mai vil�g minden r�sz�b�l j�ttek ide keresked�k �s k�zm�vesek, de Tripolitania v�rosai meg�rizt�k pun, Cyrenaica pedig g�r�g jelleg�t. A R�mai Birodalom kett�szakad�sakor, 395-ben Tripolit�ni�t a Nyugatr�mai Birodalomhoz csatolt�k, Cyrenaic�t Biz�nchoz. Az 5. sz�zad k�zep�n a vand�lok foglalt�k el Cyrenaic�t; Biz�nc csak sz�z �v m�lva tudta visszafoglalni.

Az arabok a 7. sz�zadban h�d�tott�k meg a r�gi�t. Az �slakoss�g az arab uralom alatt teljesen �tform�l�dott, az arab nyelv �s a muszlim vall�s v�lt uralkod�v�.

Az orsz�got 1510-ben spanyol, majd k�s�bb m�ltai csapatok ig�zt�k le, 1544-ben a T�r�k Birodalom r�sze lett. L�bi�ban h�rom vilajetet alak�tottak ki: Tripolitania, Kirenaika �s Fezzan, de igaz�b�l nem tagol�dott be a birodalomba �s a Karamanlis-dinasztia uralma alatt t�nyleges auton�mi�t �lvezett. Ez a dinasztia 1711-t�l 1835-ig uralkodott f�leg Tripolit�ni�ban, de a 18. sz�zad k�zep�n jelent�s volt a befoly�sa Kirenaik�ra �s Fezz�nra is. A k�t �vsz�zaddal k�s�bbi egys�ges �s f�ggetlen L�bia mint�ja ez az �llam.

Az 1911-1912. �vi olasz-t�r�k h�bor�ban Olaszorsz�g gyarmata lett. 1942-t�l brit �s francia k�zigazgat�s alatt volt. A II. vil�gh�bor�ban hadsz�nt�rr� v�lt, ter�let�n s�lyos harcok folytak.